A tervezetet, amennyiben az hatályba lép, üdvözölni fogják azok, akik nagyobb vállalati átláthatóságra vágynak, ugyanakkor kritizálni fogják az érintett vállalatok, mivel az a "compliance" terén többletkötelezettségeket jelent számukra.
Módosulhat a cégek országonkénti jelentéstételi kötelezettségének 750 millió eurós értékhatára
Mi történt e téren eddig? 2016 áprilisában az Európai Unió Bizottsága beterjesztette az "EU számviteli irányelv" tervezetét. Ennek az volt a célja, hogy országonként szigorúbb beszámolási kötelezettségeket (Country-by-Country report) írjon elő az olyan, EU-ban működő multinacionális vállalatok számára, amelyeknek konszolidált éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. Az Irányelv alapján az ezen küszöbértéket meghaladó vállalatok kötelesek évente részletes információkat közzétenni például a nyereségükről, az adózásukról, a munkavállalói létszámukról illetve a nettó árbevételükről külön-külön minden olyan EU tagállamban, ahol tevékenységet folytatnak. E jogszabály immár a hazai jogban is megjelent, 2017. júniusától Magyarországon is jelentésre kötelezettek az érintett cégek.
A EP Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának számviteli irányelvet módosító új tervezete jelentős mértékben, 750 millió EUR-ról mindössze 40 millió EUR-ra csökkentené a multinacionális vállalatokra vonatkozó beszámolási küszöbértéket.
Mindez jelentősen kiterjesztené az érintett cégek körét, egyúttal arra enged következtetni, hogy az EU azonos feltételeket kíván teremteni a legnagyobb multinacionális vállalatok és a közepes méretű vállalkozások számára.
A középvállalatoknál is kötelező lehet az országonkénti adatszolgáltatás
A tervezett módosítás alapján az alábbi vállalatok lennének kötelesek országonkénti beszámolót készíteni:
- Azok az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatcsoportok, amely az alábbi feltételekből legalább kettőt teljesítenek; konszolidált nettó árbevételük meghaladja a 40 millió eurót, bruttó mérlegfőösszegük a 20 millió eurót, vagy munkavállalóik száma a 250 főt.
- Azok az EU-n kívüli székhelyű anyavállalat által irányított, az EU-ban bejegyzett leányvállalatok, amelyeknek konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 40 millió eurót.
Így a multinacionális vállalatoknak nem csak az EU tagállamokban folytatott, hanem globális tevékenységükről kellene adatot szolgáltatniuk a jövőben. Az EU megítélése szerint ez az Irányelv költséghatékony módon javítaná az adózás globális átláthatóságát, továbbá lehetővé tenné a kormányok és a multinacionális vállalatok elszámoltathatóságát.
Minden eszközt megragad az EU az adókerülés elleni szabályok szigorítására
A fentiekből azt olvashatjuk ki, hogy az EU fokozza a nemzetközi adókijátszás és adóelkerülés elleni fellépését. Ha a javasolt módosítások megvalósulnak, hatásukra a vállalkozások új compliance terhekre, illetve az adóhatóságok fokozott érdeklődésére számíthatnak.
A módosítás ugyanakkor nagyobb terhet róna az adóhatóságokra is, hiszen olyan speciálisan képzett szakemberekre van szükség, akik értelmezni tudják a vállalatok által szolgáltatott adatokat.
Számos megválaszolatlan kérdés van még, ám nyilvánvaló a szabályozói szándék, hogy egyre kisebb vállalatokra is terjedjen ki az adatszolgáltatás, így az országonkénti jelentés elkészítéséhez szükséges folyamatoknak a cégeken belül is integrálódnia kell a napi munkafolyamatokba.
