Adótanácsadóként be kell látni, a NAV előadójának kijelentésben rengeteg igazság van, ugyanis soha nem dolgozott az adóhatóság olyan informatikai elemző rendszerrel, amelyből ilyen hatékonyan lehet az adóellenőrzéshez adatokat rendszerezni.
Jövedéki ellenőrzés is fut az EKAER adatok alapján
Az elmúlt hetekben rengeteg olyan üggyel találkoztunk, amelynek közös jellemzője volt, hogy a jövedéki ellenőrzésre érkező pénzügyőrök biztosra mennek. Az eljárásukból látni lehet, hogy tudják, hogy miért jöttek, tisztában vannak azzal, hogy a gazdálkodó olyan termékkel rendelkezik, kereskedik, amelyhez jövedéki engedélyre lenne szükség. Nincs az eljárásban fölösleges, tapogatózó kérdés, egy adott termék miatt jöttek, melynek birtoklása, forgalmazása, importja engedélyköteles és tudják, hogy ilyen engedély nincs a vállalat birtokában. Nem is rejtik véka alá, hogy mindennel tisztában vannak, tudják a gazdálkodó mikor, kitől hozta, vagy mikor kinek adta el a terméket. Az ellenőrzés sikere előre borítékolható.
A hatóság magabiztos fellépésének okát nem a konkurencia, vagy a telekszomszéd feljelentésében kell keresni, a megoldás az EKAER-ben van. Ugyanis az ezen az adatszolgáltatáson keresztül a hatósághoz beérkező adatok alkalmasak arra is, hogy az informatikai rendszer halmazokat képezzen a szállításra bejelentett termékről, az érintett gazdálkodóról, valamint a NAV adatbázisában nyilvántartott jövedéki alanyokról. Ezeknek a halmazoknak a metszete önmagáért beszél.
Ha egy gazdálkodót érintően az EKAER-ben jövedéki termék kerül bejelentésre és a gazdálkodó nem szerepel a hatóság jövedéki alanyokat rögzítő nyilvántartásában, azaz nincs engedélye a tevékenységre, akkor adott a probléma. Az igazi gond az, hogy ezzel a ténnyel gyakran akkor szembesül maga a gazdálkodó is, amikor csengetnek nála a pénzügyőrök, ugyanis az ilyen jellegű jövedéki ellenőrzést nem jelentik be előre.
A jövedéki adó és termékdíj fizetési kötelezettség már a legkisebb mennyiségekre is érvényes
Mielőtt még valaki hátradőlne, olvasván fentieket és kijelentve, hogy nem foglalkozik jövedéki termékekkel, óvatosságra intem. Számtalan gazdálkodó nem tudja, hogy az általa használt, vagy külföldről behozott olajszármazék, amelyet a mindennapi tevékenysége során kis mennyiségben használ, jövedéki termék, hasonlóan ahhoz a kemikáliához, amivel eszközöket, helyiségeket tisztítanak, fertőtlenítenek.
Szintén óvatosságra ad okot az is, hogy a jövedéki területen túl, ugyanez a helyzet a termékdíj kötelezettséggel is. A lebontott csomagolás, vagy bármilyen hulladék elszállítása és annak EKAER bejelentése által szolgáltatott adatok alapot képezhetnek egy termékdíj ellenőrzésre.
Mindkét terület érintett termékei vtsz. azaz vámtarifális besorolás alapján vannak azonosítva, mely besorolás jelentőségét már hangsúlyoztuk. A tarifális besorolás az alapja az EKAER mellett a vám, Áfa, termékdíj, neta, jövedéki adó kötelezettségek azonosításának. Egy termék helytelen besorolása pedig dominóként borítja a kötelezettségeket.
A fuvarok tartalmát érdemes jövedéki adó szempontjából is átgondolni, megelőzhető a bírság
Még egy nehézfegyver hatása is elkerülhető, ha nem a hatósági ellenőrzés kapcsán döbben rá valaki, hogy milyen kötelezettségei vannak. Bírságok, pótlékok, esetleg a megbízható státusz elvesztése, mind-mind megelőzhető minimális odafigyeléssel és szakember igénybevételével.
A köztartozásokra vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazási gyakorlat abba az irányba halad, hogy amennyiben a gazdálkodó maga tárja fel az elkövetett hibáját, akkor azt szankciók nélkül tudja korrigálni. Ez egy támogatandó irány, de semmit nem ér, ha a gazdálkodók nem érzik annak szükségességét, hogy időszakonként megelőzve a hatóságot saját tevékenységüket áttekintsék a kockázatok szempontjából.
