Mentés

A munka törvénykönyve tervezett módosításáról…

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága 2017. április 18-án tartott ülésén egyhangú szavazással támogatta a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes parlamenti vitára bocsátását, mely parlamenti státuszát tekintve jelenleg a „részletesvita-szakasz megnyitására vár”. Az MT-t módosító törvényjavaslat már beterjesztésekor vitákat kavart, nézzük a részleteket!

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2017. július 1-jei hatállyal – illetve az ezt követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében – módosítaná a Munka Törvénykönyve (MT) egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályait. A tervezet alapján a módosítás fő célja, hogy a munkáltatók a kollektív szerződéses megállapodások keretében nagyobb rugalmasságot kapjanak a munkaidő beosztása terén. Emellett néhány pontosítás is helyet kapott az új szabályozásban. A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze.

Munkaidőkeret – egy helyett maximum három év? 

A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma - amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát. 

A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettséggel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. 

Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz. 

Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak

A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is.

Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz. 

Szabadság kiadása – munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként 

A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább