Mentés

A britek kilépése a vámunióból – „Kemény” Brexit

Theresa May brit miniszterelnök Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnéséről tartott legutóbbi beszédében kijelentette, hogy teljes körű elszakadást tervez az EU-tól, és nem akarja megtartani az EU-tagság egyes elemeit sem. „Nem törekszünk olyan modellekre, amelyeket más országok alkalmaznak, és nem akarjuk megtartani az EU-tagság egyes elemeit.”

Ugyan minden elemző találgat abban a kérdésben, hogy mi várható a kilépés után, álláspontom szerint az már teljesen biztosnak látszik, hogy a britek nem lesznek az EU vámuniójának része a Brexit után. Távozásuk vámszempontból „átrajzolja” a térképet, kívül kerülnek azon az EU-határon, amelyen belül a vámuniónak köszönhetően az áruk szabadon mozognak. Az EU és a britek között – ha fizikailag feltétlenül nem is, de jogi szempontból mindenképpen – vámhatár fog húzódni, amelynek jogi és gyakorlati következményeit szerintem sokan nem gondolták át. 

Vámunió és Brexit

Árumozgás és vám a Brexit után – vissza a jövőbe? 

Ma még nehéz prognosztizálni, hogy a kettő évre tervezett kilépési egyeztetésen milyen két- vagy többoldalú megállapodások fognak születni. Az már biztosra vehető, hogy az EU és a britek között kialakuló új határon történő árumozgások a vámadminisztráció részét fogják képezni, azaz klasszikus értelemben vett export és import vámkezeléseket kell majd végezni. A mai modern vámtechnológia fejlett, azonban még egy fejlett vámeljárás mellett is az áruk szabad mozgásához képest plusz adminisztráció, vámügynöki közreműködés válhat szükségessé. Az adminisztráció, valamint a minimum eseti jellegű vámellenőrzés miatt a szállítójárművek megállására lehet számítani. Mindez befolyásolni fogja a termékek árát. 

Tapasztatok szerint sem a szolgáltatók, sem a gazdálkodók nem gondolták át egyelőre, hogy ténylegesen mit is jelent Nagy-Britannia EU-s tagságának elvesztése a saját tevékenységüket illetően.

A Brexit hatása a magyar gazdálkodókra – vámszempontból

Túl azon, hogy az árukat vámkezelni kell a ki- és belépés alkalmával, valamint import vámteherfizetési kötelezettség merülhet fel, egy termék ki- és beszállításával exportőrökké és importőrökké válhatunk az ezen státuszokhoz kapcsolódó kötelezettségekkel együtt. Szintén nem elhanyagolható kérdés a termelővállalatok esetében, hogy immár a Királyságból beszállított alapanyag harmadik országos alapanyag, ami a belőle előállított termék EU-származását befolyásolhatja. 

Ez a kérdéskör felveti a gazdasági vámeljárások – aktív és passzív feldolgozás – lehetőségét, ami eddig természetesen szóba sem jöhetett ebben a relációban. Ha egy magyar gazdálkodó a brit piacra állította elő termékeit, akkor célszerű megvizsgálnia, hogy azt milyen formában, milyen technológia alapján érdemes kiszállítani vámszempontból. 

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Brexitet követően az áru valamely brit kikötőbe érkeztetése és a vámkezelés - mint áfamentes termékimport - elvégzése, amely eddig jól működött, a jövőben már nem kivitelezhető modell. 

A kilépési tárgyalások tartogatnak meglepetéseket, főleg a szabadkereskedelmi megállapodások terén, azt azonban biztosra lehet venni, hogy a kereskedelemre, azon belül is a vámadminisztrációra gyökeres változások várnak.

Az Unióból való kilépési folyamat várhatóan két évet vesz igénybe. Ez idő alatt a gazdálkodóknak át kell gondolniuk és újra kell értékelniük a vámtevékenységeiket, keresniük kell a megoldásokat, hogy a megszokott és jól működő gazdasági kapcsolatuk az immáron nem EU-s britekkel is jól működjön. Jelenleg az is bonyolítja a kialakult helyzetet, hogy a vezetők nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy a briteknek először egymással kell megegyezniük, és csak utána tudnak az EU felé fordulni tárgyalási ajánlataikkal. 

A fentieken túl nem csak a kereskedelmi forgalomban, hanem a hétköznapi ember szintjén, a személyforgalomban is várhatóak hatásai a kilépésnek. Akár az is elképzelhető, hogy a nagyobb repülőtereken jól megszokott EU-feliratú, ellenőrzés nélküli haladást jelentő sávból a briteknek át kell sorolniuk a NON-EU sávba az orosz, kínai és a többi harmadik országból származó polgár mellé.    

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább