Ugyan minden elemző találgat abban a kérdésben, hogy mi várható a kilépés után, álláspontom szerint az már teljesen biztosnak látszik, hogy a britek nem lesznek az EU vámuniójának része a Brexit után. Távozásuk vámszempontból „átrajzolja” a térképet, kívül kerülnek azon az EU-határon, amelyen belül a vámuniónak köszönhetően az áruk szabadon mozognak. Az EU és a britek között – ha fizikailag feltétlenül nem is, de jogi szempontból mindenképpen – vámhatár fog húzódni, amelynek jogi és gyakorlati következményeit szerintem sokan nem gondolták át.
Árumozgás és vám a Brexit után – vissza a jövőbe?
Ma még nehéz prognosztizálni, hogy a kettő évre tervezett kilépési egyeztetésen milyen két- vagy többoldalú megállapodások fognak születni. Az már biztosra vehető, hogy az EU és a britek között kialakuló új határon történő árumozgások a vámadminisztráció részét fogják képezni, azaz klasszikus értelemben vett export és import vámkezeléseket kell majd végezni. A mai modern vámtechnológia fejlett, azonban még egy fejlett vámeljárás mellett is az áruk szabad mozgásához képest plusz adminisztráció, vámügynöki közreműködés válhat szükségessé. Az adminisztráció, valamint a minimum eseti jellegű vámellenőrzés miatt a szállítójárművek megállására lehet számítani. Mindez befolyásolni fogja a termékek árát.
Tapasztatok szerint sem a szolgáltatók, sem a gazdálkodók nem gondolták át egyelőre, hogy ténylegesen mit is jelent Nagy-Britannia EU-s tagságának elvesztése a saját tevékenységüket illetően.
A Brexit hatása a magyar gazdálkodókra – vámszempontból
Túl azon, hogy az árukat vámkezelni kell a ki- és belépés alkalmával, valamint import vámteherfizetési kötelezettség merülhet fel, egy termék ki- és beszállításával exportőrökké és importőrökké válhatunk az ezen státuszokhoz kapcsolódó kötelezettségekkel együtt. Szintén nem elhanyagolható kérdés a termelővállalatok esetében, hogy immár a Királyságból beszállított alapanyag harmadik országos alapanyag, ami a belőle előállított termék EU-származását befolyásolhatja.
Ez a kérdéskör felveti a gazdasági vámeljárások – aktív és passzív feldolgozás – lehetőségét, ami eddig természetesen szóba sem jöhetett ebben a relációban. Ha egy magyar gazdálkodó a brit piacra állította elő termékeit, akkor célszerű megvizsgálnia, hogy azt milyen formában, milyen technológia alapján érdemes kiszállítani vámszempontból.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Brexitet követően az áru valamely brit kikötőbe érkeztetése és a vámkezelés - mint áfamentes termékimport - elvégzése, amely eddig jól működött, a jövőben már nem kivitelezhető modell.
A kilépési tárgyalások tartogatnak meglepetéseket, főleg a szabadkereskedelmi megállapodások terén, azt azonban biztosra lehet venni, hogy a kereskedelemre, azon belül is a vámadminisztrációra gyökeres változások várnak.
Az Unióból való kilépési folyamat várhatóan két évet vesz igénybe. Ez idő alatt a gazdálkodóknak át kell gondolniuk és újra kell értékelniük a vámtevékenységeiket, keresniük kell a megoldásokat, hogy a megszokott és jól működő gazdasági kapcsolatuk az immáron nem EU-s britekkel is jól működjön. Jelenleg az is bonyolítja a kialakult helyzetet, hogy a vezetők nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy a briteknek először egymással kell megegyezniük, és csak utána tudnak az EU felé fordulni tárgyalási ajánlataikkal.
A fentieken túl nem csak a kereskedelmi forgalomban, hanem a hétköznapi ember szintjén, a személyforgalomban is várhatóak hatásai a kilépésnek. Akár az is elképzelhető, hogy a nagyobb repülőtereken jól megszokott EU-feliratú, ellenőrzés nélküli haladást jelentő sávból a briteknek át kell sorolniuk a NON-EU sávba az orosz, kínai és a többi harmadik országból származó polgár mellé.
