Az adó és járulékváltozások hatása a KKV szektorra jelentős
Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér és garantált bérminimum emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések. Több szakértő és érdekképviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a KKV szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amelyet a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni. A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk.
Új KIVA paraméterek, adóalap-számítás és 14 százalékos adókulcs 2017-től
Az előzőek áttekintése után érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a KIVA 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (KIVA) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni. A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott.
A KIVA adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap, amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.
KIVA vagy TAO – melyik a jobb választás?
Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved. Ugyanakkor osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni KIVA szerinti adózás választása esetén. Amennyiben KIVA-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 4,023 millió forinthoz juthat a magánszemély.
| KIVA | Társasági adó |
Tárgyévi bevétel | 200 000 000 | 200 000 000 |
Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás | 80 000 000 | 80 000 000 |
Személyi jellegű kifizetés | 100 000 000 | 100 000 000 |
Szocho | | 23 500 000 |
Adózás előtti eredmény | 20 000 000 | -3 500 000 |
KIVA személyi jellegű kifizetés után | 14 000 000 | |
Tao | | 0 |
Adózás utáni eredmény | 6 000 000 | 0 |
KIVA osztalék után | 736 842 | |
Szja | 789 474 | 0 |
EHO | 450 000 | 0 |
Nettó osztalék magánszemélynél | 4 023 684 | 0 |
Amennyiben azonos bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás számok esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 32 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 88,4 millió forint, míg KIVA adózás esetén 88 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a két adózás eltérő jellege miatt a magánszemélyek közel azonos 61,8 millió forintos nettó bevételhez jutnának.
| KIVA | Társasági adó |
Tárgyévi bevétel | 200 000 000 | 200 000 000 |
Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás | 80 000 000 | 80 000 000 |
Személyi jellegű kifizetés | 32 000 000 | 32 000 000 |
Szocho | | 7 520 000 |
Adózás előtti eredmény | 88 000 000 | 80 480 000 |
KIVA személy jellegű kifizetés után | 4 480 000 | |
Tao | | 7 243 200 |
Adózás utáni eredmény | 83 520 000 | 73 236 800 |
KIVA osztalék után | 10 256 842 | |
Szja | 10 989 474 | 10 985 520 |
EHO | 450 000 | 450 000 |
Nettó osztalék magánszemélynél | 61 823 684 | 61 801 280 |
Kinek érdemes KIVÁT választani?
A jelen bejegyzésünkben és a fenti két példán keresztül arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi KIVA szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a KIVA választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A KIVA sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján arra számítunk, hogy amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát - „keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját” – akkor a KIVA-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet.
