Feketegazdaság, adócsalások visszaszorítására irányuló módosítások
Az adótörvény módosító javaslat a tárgyévben pozitív adóteljesítménnyel nem rendelkező, úgynevezett „alvó” cégek esetében kizárja a megbízható adózói minősítés lehetőségét. 2017. január 1-jétől feltétel a tényleges gazdasági tevékenység folytatása, a tárgyévi pozitív adóteljesítmény a megbízható minősítéshez.
A székhelyszolgáltatással összefüggésben a javaslat tartalmazza a székhelyszolgáltató definícióját, továbbá előírja a székhelyszolgáltatás igénybevételének kötelező bejelentését. Az adózói minősítés rendszerében a székhelyszolgáltatóhoz bejegyzett adózók szigorúbb elbírálásra számíthatnak. A javaslat ugyanis kockázatos adózóvá minősíti azokat az adóalanyokat, amelyek székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és a 2017. január 1–jét követően indult adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre. Ezek a vállalkozások először a 2017. II. negyedévi minősítéskor kerülhetnek be a kockázatos adózói körbe.
A jövőben a büntetőeljárásban érintett, illetve a cégbíróság által a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától eltiltott személyek - az eltiltás hatálya alatt - meghatalmazottként az adóhatóság előtt sem járhatnak el.
A személygépkocsikra elkövetett adócsalás visszaszorítása érdekében a törvénymódosítás értelmében az áfa alanynak az áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia azon személygépkocsik alvázszámáról, amelyek tekintetében a bevallásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés, továbbá termékértékesítés jogcímen fizetendő adót tüntetett fel.
Támogató eljárás
2017. január 1-jétől, ha az adóhatóság az adózónál kockázatot, jogszabálysértést tár fel, vagy valószínűsít, akkor ellenőrzés megindítása nélkül az adózó közreműködésével lehetősége lesz egyeztetést folytatni.
A támogató eljárás keretében bármely adózó esetében sor kerülhet önellenőrzésre való felhívásra. Emellett az adóhatóság kapcsolatfelvételt is kezdeményezhet az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok egyéb módon történő orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
Az eljárásban történő részvétel önkéntes, az eljárást jegyzőkönyvvel zárja az adóhatóság, ami a feltárt hibákon kívül az eljárás eredményességét is tartalmazza. Eredményes eljárás esetén szankció alkalmazásának nincs helye. Eredménytelen eljárás esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
EKAER
Az adókijátszás elleni hatósági fellépés részeként módosulnak a kockázati biztosítékadási kötelezettségre vonatkozó szabályok. Az „új EKAER szereplők”, részére - akik az EKAER bejelentési kötelezettség szempontjából inaktív adózónak minősülnek - legalább 180 napig, de legalább az első 10 EKAER bejelentésig terjedő biztosítéknyújtási kötelezettséget ír elő, függetlenül adózó minősítésüktől.
A javaslat alapján új kötelezett / új EKAER szereplő az a vállalkozás, amely tárgyévben és az azt megelőző két évben nem tett EKAER bejelentést és vagy áfa bevallást nem nyújtott be, vagy adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.
Az állami adó- és vámhatóság által a termék azonosságának biztosítása érdekében történő hatósági zár alkalmazásával összefüggésben új jogorvoslat kerül bevezetésre. A jövőben a hatósági zárral érintett, vagy az, akinek jogát, jogos érdekét a zár alá vétel érinti, 8 napon belül panasszal élhet a hatósági zár alkalmazásával szemben.
2017-től megjelenik a hatósági felügyelet, mint új jogintézmény. Azon áruk vonatkozásában ahol EKAER vagy egyéb helyszíni ellenőrzés során hitelt érdemlő okirat nem áll rendelkezésre, az adó- és vámhatóság hatósági felügyelet keretében a zár alá vételt vagy az áru elszállítását alkalmazhatja. Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet elrendeléséről végzést hoz, a végzést hirdetményi úton közli. A módosítással a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, az áru beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható, a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható, a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.
Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás
A már a tavalyi évben elfogadott, de csak 2017. január 1-től hatályba léptetni tervezett szja adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás szabályai módosulnak, így ez az adózási forma szélesebb kör részére lesz elérhető. A szabályozás lényege, hogy az adóhatóság elkészíti azoknak a magánszemélyeknek az szja-bevallását, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta. Az adóbevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő év március 15-ig közzéteszi az ügyfélkapu használatával, egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen.
Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, az március 15-ig postai úton, sms-ben vagy elektronikus úton – születési időpont és adóazonosító jel megadásával – kérheti, hogy a NAV a bevallási tervezetet papíralapon, postán küldje el neki. Fontos, hogy egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek nem élhetnek majd az adóbevallási tervezet lehetőségével.
Ha az érintett nem ért egyet az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal, akkor a bevallás benyújtására vonatkozó határidőig kijavíthatja, illetve kiegészítheti azt, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be.
Ha az adózó május 20-ig nem korrigál vagy nyújt be más módon bevallást, az adóbevallási tervezet általa benyújtott bevallásnak, a benne szereplő adó általa bevallott adónak minősül. Több bevallás benyújtása esetén az első minősül a magánszemély bevallásának, legyen az akár munkáltatói adómegállapítás.
Adózói minősítéssel kapcsolatos módosítások
A megbízható adózókra 2017. január 1-jétől az automatikus fizetési könnyítés keretében a részletfizetés értékhatára 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik. Mivel csak „fizetési könnyítés” kifejezést tartalmazza a módosító rendelkezés, így a megbízható adózók számára a részletfizetés mellett megjelenik a legfeljebb 12 hónapig tartó fizetési halasztás lehetősége is.
Adózók minősítésével összefüggésben, aki nem ért egyet a minősítéssel, annak az eddigi hat hónap helyett 2017-től már csak három hónap áll majd rendelkezésére, hogy a minősítést vitassa.
2017. január 1-jétől az egyablakos bejelentkezés valamennyi, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetre kiterjed.
Egyéb fontos módosítások
Az élelmiszer automatákkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre 2017-től. Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatába beszerelendő Automata Felügyeleti Egységhez kapcsolódóan – az online pénztárgépekhez hasonló - speciális mulasztási bírság is bevezetésre kerül.
Az adóregisztrációs eljárásban az adószám megállapításának, megtagadásának szabályai a tag részvényessel összefüggésben differenciálttá válnak. Amennyiben ezen személy igazolja, hogy vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett a törvény szerinti akadály fennállásának megszüntetésére, akkor az adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja. A kimentési kérelem határideje 8 napról 15 napra emelkedik.
2017. január 1-jétől az adófizetés egyszerűbbé válik az adózók számára, ugyanis az online bevallásokhoz kapcsolódó, több adónemet érintő fizetési kötelezettségüket egy tranzakcióval, összevontan, internetes felületen keresztül bankkártyával teljesíthetik. Ez a magánszemély adózókra is vonatkozni fog.
2017. január 1-jétől a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásban hozott döntésekkel szemben - fellebbezésnek nem - kizárólag bírósági felülvizsgálatnak lesz helye.
Mivel az év közben már elfogadott adócsomag alapján 2017. július 1-jétől életbe lép a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmára vonatkozó kötelező adatszolgáltatás, ezzel összefüggésben mulasztási bírság lesz kiszabható a számla-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetére. A mulasztási bírság felső határa a számlák száma és a bírság adózóra vonatkozó törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.
A javaslat alapján új jogintézményként az úgynevezett teljességi nyilatkozat kerül bevezetésre a magánszemélyek adóbevallásainak utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatoknál. Az adóhatóság az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül hívja fel az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül – ami egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható – küldje meg az adóhatóság részére. Ha a magánszemély a teljességi nyilatkozatát nem teszi meg, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján folytatja tovább az ellenőrzést.
