Mentés

Cégvezetői felelősség – a büntetőjog felől

A cégvezető nem csak saját cselekményeiért tartozik büntetőjogi felelősséggel, hanem közvetve az irányítása és felügyelete alatt álló személyek magatartásáért is. Évek óta jól megfigyelhető tendencia, hogy a büntető jogalkotás olyan irányba halad, amely szigorítja a vezetők büntetőjogi felelősségét. Büntető Törvénykönyvünk több olyan tényállást is tartalmaz, amelynek alanya kifejezetten a vezető, vagy felügyeleti jogot gyakorló személy.

A büntetőjogi kockázatokat a cégvezetők általában csak távolról szemlélik, abból az érthető okból kifolyólag, hogy fel sem merül bennük olyan szándék, amely bűncselekmény elkövetésére irányulna. Sokan nincsenek azonban tisztában azzal, hogy egy gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja, a Btk. szerint nemcsak saját magatartásáért, hanem vezetése és irányítása alatt álló személyek cselekményeiért is felelősséggel tartozhat.

Cégvezetői felelősség

Az elkövetési magatartások szempontjából az egyik legszélesebb tényállás a költségvetési csalás, amely szinte minden, a költségvetés sérelmére irányuló magatartást büntetni rendel, a költségvetési bevétel fajtájától függetlenül.

Kiemelt vezetői felelősség érvényesül a pénzügyi területen 

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy nem csak azt a személyt rendeli büntetni a jogalkotó, akinek a szándéka a csalásra irányult, hanem azt a vezetőt is, aki a csalásban ugyan nem vett részt, de azt megakadályozhatta volna.  A Btk. 397. §-ban szabályozott „A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása tényállás szövege szerint ugyanis, amennyiben a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el.

Nem kell a büntetőjogi felelősség megállapításához, hogy valakinek a szándéka a költségvetési bevétel megrövidítésére irányuljon, ez a tényállás más magatartást rendel büntetni, kifejezetten a vezető felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségének elmulasztását. 

A gazdasági adatszolgáltatás is egy fontos kockázati elem 

Szintén kevesen vannak azzal tisztában, hogy a Btk. 409. §-ban meghatározott „Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” bűncselekmény speciális alanya kifejezetten a gazdálkodó szervezet vezető állású személye. Ez a tényállás szabadságvesztéssel rendeli büntetni annak a gazdálkodó szervezetnek a vezetőjét, aki a közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog, vagy tény bejelentését, vagy annak változását elmulasztja bejelenteni. Példaként említve, ilyen jogszabályon alapuló nyilvántartás lehet többek között a cégnyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás.

A példákat hosszan lehetne még sorolni, azonban a fentiek elégségesek annak alátámasztására, hogy a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség maradéktalan teljesítéséhez és ezáltal a vezetői felelősség kockázatainak csökkentéséhez nélkülözhetetlen, hogy a felelősséget viselő vezető számára a társaság tevékenységéről, gazdálkodásáról folyamatosan valós kép álljon rendelkezésre. 

Mindez alapvetően:

  • a gazdasági folyamatok áttekinthetővé tételével, 
  • az információk folyamatos nyomon-követésével, 
  • a jogszerű működés alapvető biztosítékainak a kidolgozásával, 
  • a részfeladatokat végzők kötelezettségeinek meghatározásával, valamint 
  • az ellenőrzési rendszer kiépítésével biztosítható.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább