Facebook image
Héhn Miklós partner, számviteli üzletágvezető

Héhn Miklós

Partner
Vezérigazgató-helyettes

A számviteli üzletág vezetőjeként irányítja az RSM Hungary Zrt. számviteli szolgáltatói tevékenységét 2007 óta. Képzettségét tekintve okleveles közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő, adótanácsadó. Vezetői minőségében a munkaszervezésen és a kollégák szakmai felügyeletén és képzésén kívül feladata a számviteli hivatás legmagasabb minőségi elvárásainak való megfelelés biztosítása is. Napi kapcsolatban van a társaság ügyfeleivel, így közvetve és közvetlenül is ismeri az üzleti élet gyakorlatában felmerülő, a számvitelt, az adózást, a vállalkozások gazdasági, pénzügyi helyzetét érintő feladatokat és a problémákat.

Telefon
Héhn Miklós témái
Héhn Miklós

Ajándékozási illetékmentesség: pontosan mikor jár?

A legfontosabb alaptézis az ajándékozási illeték esetében az, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-ától mentes az illetékteher alól. Az illetékmentesség tényétől függetlenül azonban a vagyonszerzést be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, mégpedig az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy - ha írásbeli szerződés nem született - a vagyonszerzéstől számított 30 napon belül.

Tovább
Héhn Miklós

Tételes belföldi áfabevallás: már csak három hónapunk van a felkészülésre!

Az oszmán-török birodalom szultáni székhelye átkerül Edirnébe, a korábbi Drinápolyba. A történelmet kedvelőknek minden bizonnyal ez jut eszükbe az 1365-ös számról. A magyar cégvezetőknek, könyvelőknek és adótanácsadóknak azonban jövő év elejétől garantáltan más ugrik be e szám láttán: a tételes belföldi áfabevallás. Az erre szolgáló adóhatósági nyomtatvány – amelynek előzetes tervezete már elérhető – ugyanis ezt a jelölést kapta. Az Országgyűlés 2012 júniusában határozott a tételes bevallással összefüggő törvénymódosításról, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. A cégeknek tehát három hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a szabályok gyakorlatba történő átültetésére.

Tovább
Héhn Miklós

Az egyszemélyes vállalatok országa: még mindig neuralgikus pont a házipénztár

Készpénz- és pénztárkezelés, szigorú számadású bizonylatolás – nemcsak a fogalmak, hanem a mögöttük húzódó jogszabályok és azok logikája is idegenül cseng a magyar társas vállalkozók egy részének fülében. Magyarországon még mindig bevett szokás, hogy a tulajdonosok saját pénzüknek tekintik a vállalkozásukban lévő összegeket – az ennek visszaszorítására irányuló folyamatos jogalkotói erőfeszítések ellenére is.

Tovább
Héhn Miklós

Sorsolás: félmillió Ft-os értékig nem engedélyköteles

Mivel a magyarországi cégek is gyakran élnek a promóció különböző lehetőségeivel, nem árt alaposan utánajárni, egyes játékok szervezésénél milyen jogszabályi feltételeknek kell eleget tennünk. Korábbi bejegyzésemben a rendszeres ajándéksorsolásokat vettem górcső alá, alább pedig az egyéb sorsolásos játékokra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.

Tovább
Héhn Miklós

Be kell jelenteni az ajándéksorsolásokat

Szerencsejáték szervező tevékenység kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának (SZEF) engedélyével folytatható, sorsolásos játék (ún. tombola),valamint ajándéksorsolásos akció azonban bejelentési kötelezettség teljesítése mellett is lebonyolítható. Fontos azonban, hogy nem minden promóció minősül ajándéksorsolásnak. Alább ezeket az akciókat, következő bejegyzésünkben pedig a sorsolásos játékokra, többek között a tombolára vonatkozó szabályokat veszem górcső alá.

Tovább
Héhn Miklós

Még bírság nélkül be lehet fizetni az élelmiszerlánc-felügyeteli díjat

E hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani. Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.

Tovább