szabadság

A szabadság a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik. Az, alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
  • a szabadság időtartama,
  • a szülési szabadság időtartama,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama;
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartama;
  • a véradáshoz szükséges, legalább 4 órás időtartam;
  • a szoptató anyát megillető, a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 órás, ikergyermekek esetén kétszer 2 órás, a kilencedik hónap végéig naponta 1 órás, ikergyermekek esetén naponta 2 órás időtartam;
  • hozzátartozó halálakor 2 munkanap;
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő;
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama;
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam;
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama;
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam).

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább