Munkarend fogalma
A munkáltató állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait. A munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
Munkarend típusai
Általános munkarendben a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.
Munkaidőkeret esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. A rendkívüli munkaidő tartamát bele kell számítani.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.
Kötetlen munkarend jelentése
Kötetlen munkarend esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát, amely főszabály szerint egyébként a munkáltatót illeti meg, a munkavállaló számára írásban átengedi.
Az átengedés a munkáltató egyoldalú intézkedését jelenti, ezért a feleknek nem kell erről a munkaszerződésben megállapodni. Elegendő, ha a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy a munkaidő-beosztás jogát részére átengedte.
Az Mt. értelmében kötetlen munkarendben dolgozik:
- az a nem vezető állású munkavállaló, akinek a munkáltató – olyan munkakörök esetében, ahol a munkavégzés önállóan megszervezhető – írásban, teljes egészében átengedte a munkaidő beosztásának jogát, valamint
- a vezető állású munkavállalók.
Munkaidő tartama
A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.
A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, illetve heti negyven óra, a felek megállapodása vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőre szól.
Részmunkaidő esetén a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, a munkaidő eltérő mértékével arányosan kell figyelembe venni.
A munkaidő meghatározásakor az kollektív szerződés esetleges rendelkezéseire, mivel a munkaidő mértéke többnyire tipikusan ott szabályozott kérdés.
Nem számít bele a munkaidőbe:
- a munkaközi szünet, kivéve készenléti munkakör esetében, továbbá
- a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
Munkaközi szünet fogalma
A munkavállaló részére munkaközi szünetet kell biztosítani, a következőképpen:
ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidő-beosztásától eltérő rendkívüli munkaidő tartama meghaladja
- a 6 órát, akkor 20 perc,
- ha a 9 órát, akkor 25 perc szünetet kell biztosítani.
A munkáltató és a munkavállaló, vagy a kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat.
A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. Ha a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni.
Munkanap jelentése
A munkanap naptári nap, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
Napi pihenőidő fogalma
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.
Legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani
- az osztott munkaidőben,
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos,
- az idényjellegű tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra.
A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.
Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő;
b) a munkaidőkereten felüli;
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő:
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.
109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.
Heti pihenőnap fogalma
A munkavállalót hetenként 2 pihenőnap (szabadnap) illeti meg. Általános munkarend esetén ezek a pihenőnapok a szombat és a vasárnap.
A munkavállaló számára, kivéve a szombat-vasárnap részmunkaidőben dolgozó munkavállalót, havonta legalább 1 heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Pihenőnapok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ennek során is úgy kell viszont eljárni, hogy havonta legalább 1 pihenőnap vasárnapra essen, kivéve, ha a munkavállaló kizárólag szombaton és vasárnap, részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra.
A pihenőnapok egyenlőtlen beosztása esetén is kötelező viszont 6 beosztás szerinti munkanapot követően legalább 1 pihenőnapot beosztani; ettől eltérni csak a megszakítás nélküli, a több műszakos, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehet.
Ügyelet és készenlét fogalma
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
Amennyiben a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg, ügyeletről, ha a munkavállaló határozza meg, készenlétről beszélünk.
Az ügyelet időtartama egybefüggően nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe bele kell számítani az ügyelet megkezdésének naptári napjára beosztott rendes munkaidőt, és elrendelt rendkívüli munkaidőt is.
A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.