Mentés

Adóváltozások várhatók ÁFA, TAO, és egyéb vállalati adók kapcsán

A május elején benyújtott T/10537 számú törvényjavaslat változást hoz az ÁFA, a TAO és több, a vállalatokat érintő adónem terén is.

A törvényjavaslat egyes elemei az Áfa terén már az idei évtől, illetve többségében 2017-től és 2018-tól várható változásokat is tartalmaznak. Változások várhatóak az áfa mértékében bizonyos termék és szolgáltatási körben.

Az áfa mérték változása az alapvető élelmiszerek meghatározott körét érinti, az alkalmazott áfa kulcs jelenlegi 27%-ról 5%-ra csökken a baromfihús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) és a madártojás értékesítése esetében. A friss tej áfa-kulcsa a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken 2017. január 1-től. Kedvezményes áfakulcs alá kerülhet az internet-hozzáférési szolgáltatás is. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, a 18%-os áfa mértéket 2017-től kell alkalmazni. Kétlépéses áfa-kulcs csökkentést tervez bevezetni a javaslat az étkezőhely vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra. 2017. január 1-től első lépésként ezek a tranzakciók 18% áfa mértékkel, míg 2018. január 1-től, 5%-os áfa kulccsal fognak adózni a javaslat szerint.

A fordított adózás által érintett területek körét is módosítani tervezi a jogszabály, kibővítve azoknak a hulladékoknak a körét, melyek értékesítésére fordított adózást kell alkalmazni. A fordított adózás alá tartozó, ingatlanhoz kapcsolódó építési szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások meghatározásába bekerül az egyszerűsített bejelentés fogalma is. Ennek megfelelően a fordított adózás az egyszerűsített bejelentéshez kötött építési szolgáltatásokra is vonatkozik.

Kibővül a 100 000 forint feletti áfa-tartalmú számlák kötelező adattartalma. A belföldi adóalany vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán, amennyiben a számlában legalább 100 ezer forint áfa kerül feltüntetésre. Ez az áfa értékhatár eddig 1 millió forint volt, így a változtatás valóban sokakat érint ha ebben a formában hatályba lép 2017. január 1-től.

A külföldi adóalanyok áfa visszatérítési szabályai immár Norvégiára is kiterjednek. Módosul az ’új ingatlan’ fogalma a tavaly bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel is.  2016. január 1. óta 5%-os kedvezményes adómérték alá tartoznak az új lakóingatlan értékesítések, meghatározott alapterületig, a javaslat pontosítja a hasznos alapterület fogalmát.

A törvényjavaslat tervezett változtatásai, jelentős hatással lesznek mind az áfa alanyok mind a fogyasztók életére. A változó szabályok, kivétel nélkül minden esetben értelmezési kérdéseket is felvetnek, a gazdálkodóknak oda kell majd figyelniük, hogy helyesen járjanak el az új szabályok alkalmazásakor.

Társasági adó változások

A javaslat 2016. július 1-jétől szűkíti a jogdíj fogalmát. A jogdíj továbbá a szabályozásban definiált körhöz kapcsolódó kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a fentiekben említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.

A módosítások hatályba lépését követően a tao rendszerében nem minősül jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, illetve az üzleti titok használati engedélye, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye (kivéve a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény). 2016. július 1-jétől a bejelentett immateriális jószág fogalma is érdemben változik. A javaslatban foglaltak alapján 2016. július 1-jétől a kapott jogdíjra vonatkozó adóalap-kedvezmény a jogdíjból származó nyereség alapján lesz számítható, ellentétben a korábbi, a jogdíjból számított bevételre alapított számítási móddal. A maximális arány továbbra is 50 %.

A kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás fogalma egyaránt módosul 2017. január 1-jétől. A kapcsolódó kedvezmények érvényesítésének feltétele, hogy az átalakulást, illetve a jogügyletet ún. valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, és ezt az adózónak kell bizonyítania.

Új adóalap-kedvezményként kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől az Szja törvény szerinti ún. mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, munkásszállás kapcsán az adóévben elszámolt összeg. Mindkét adóalap kedvezmény korlátja a pozitív adózás előtti eredmény összege.

Egy új adózás előtti eredményt csökkentő tétel kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől; műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége is adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz 50 millió euró értékhatárig.

Szigorodik a kapcsolt vállalkozással szemben felmerült behajthatatlan követelés tekintetében az adóalap-kedvezmény gyakorlásának lehetősége. Az adózó csak abban az esetben élhet a korrekciós tétellel, amennyiben a tao-bevallásának benyújtása során adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozást és a követelés behajthatatlannak történt minősítésének megalapozottságát illetően. Amennyiben az adózó 2016. július 1-jétől alkalmazza a kapott jogdíj nyereségére vonatkozó adóalap csökkentő tételt, a fenti arányszámmal megállapított veszteség 50 százalékig terjedő mértékig kell növelnie az adózás előtti eredményét. A javaslat a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében gyakorolható adóalap-kedvezményt érintően további feltételt szab a kapcsoltsági viszonyban lévő társaságok vonatkozásában.

A transzferárakhoz kötődő adóalap csökkentő tétel tekintetében is újítást tartalmaz a javaslat; az adóalanynak a kapcsolt társaságtól be kell szereznie egy nyilatkozatot a korrekciós tétel érvényesítéshez, amely tartalmazza, hogy a tao-bevallásában figyelembe veszi a ténylegesen alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetéből fakadó összeget.

A kis- és középvállalkozások adókedvezménye kapcsán módosul a kamatkedvezmény mértéke és eltörlésre kerül a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye esetében a 6 milliós értékhatár is. A javaslat eltörli a kis- és középvállalkozások esetén a beruházási adóalap-kedvezmény korábbi 30 milliós értékhatárát.

A vállalatokat érintő kisebb adónemekben - telekadó, hipa, cégautóadó, neta, illeték, tb és szocho – is várhatóak változások. A javaslat 2017. január 1-jétől módosítja a telekadó alól mentességben részesülő ingatlanok fogalmát; mentes lesz az adó alól a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek. 2017. január 1-től a helyi iparűzési adó alanyai a NAV-nak is elküldhetik a bevallásukat, elektronikusan. A helyi adókról szóló törvénybe is bekerül a módosított jogdíj fogalma - amely az iparűzési adó rendszerében a nettó árbevétel összegét is csökkenti -, 2016. július 1-jétől. 2017. január 1-től pedig maradéktalanul összhangba kerül a társasági adó (tao) és a helyi iparűzési adó (hipa) K+F fogalma.

A javaslat 2017. január 1-jétől eltörli a cégautó adó vonatkozásában az ún. tartós bérletre vonatkozó szabályokat, a továbbiakban nem lehet alkalmazni azt a szabályt, amikor tartós bérlet esetén a cégautó adó alanya nem a tulajdonos, hanem a bérbe vevő személy.

A javaslatban foglaltak alapján 2017. január 1-jétől kiterjesztésre kerül a fizetendő népegészségügyi termékadó (neta) összegéből levonható adókedvezmény fogalma (egészségmegőrző program). Ű

A javaslat 2017. január 1-jétől kiterjeszti a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére tekintettel történő illeték-fizetési kötelezettség esetkörét, az illetékkötelezettség a kapcsolt viszonyban lévő valamennyi személyre vonatkozóan értelmezendő a továbbiakban.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017. január 1-jével 7.110 forintra emelkedik.

A vállalkozás szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét illetően adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a saját K+F közvetlen költségére tekintettel a Tao törvény szerinti adóalap-kedvezménnyel él és ez alapján negatív adóalapja keletkezik. A szocho-kedvezmény megegyezik az ezen negatív adóalap 50 %-ának 19 %-os adókulccsal számított összegével, mely nem lehet több havonta, mint a munkavállalók után keletkezett összes szocho-fizetési kötelezettség. A kedvezmény pontos feltételeiről itt olvashat bővebben. A törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől eltörlésre kerül a külföldi személy Magyarországra történő kiküldetésének meghosszabbítására vonatkozó szabály.  A munkáltatót társadalombiztosítási kötelezettség fogja terhelni a kiküldetés megkezdését követő két év után, kiküldetés alapján a biztosítási kötelezettség alóli mentesség időtartama maximum 2 évig terjedhet. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén 2017.01.01.-től a szocho-fizetési kötelezettség is a bejelentéstől számított két év után áll be. Az átmeneti szabály alapján a 2016. december 31-ig történt hosszabbítások esetén a biztosítási kötelezettség alól történő mentesség fog vonatkozni legkésőbb 2017. június 30-ig.

    A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább