Mentés

Változás a számlázóprogramokkal kapcsolatos követelményekben 2016. január 1-től

Eddig nem kapott komoly visszhangot azon év eleji módosítás, amely 2016. január 1-ei hatálybalépéssel egy újabb funkcióval bővíti azon követelmények listáját melyeknek feltétlenül meg kell felelniük az adózók által alkalmazott számlázó programoknak. A határidőhöz közeledve a NAV a napokban hírlevelet és tájékoztatót tett közzé a témában, melyek legfontosabb elemeit jelen hírlevelünkben foglaljuk össze.

Számlázóprogramokkal kapcsolatos, 2016. Január 1-től érvényesülő új jogszabályi követelmények

Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től biztosítani kell, hogy az adóhatóság egy önálló, de a számlázó programba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz.

A Rendelet alapján minden számlázó programnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Az adatexport: az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a Rendelet2  2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázóprogramnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában az adatexportot már biztosítani kell.

A NAV közleményeiben kiemeli, hogy a számlázóprogramoknak ezen funkcióval abban az esetben is rendelkezniük kell, amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének papír alapon és elektronikus úton tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha a belföldi szabályok szerinti számlakibocsátásra egy külföldön letelepedett, Magyarországon csupán áfa-regisztrált adóalany által kerül sor. Fontos kiemelni, hogy az áfa-regisztrált adóalanyoknak abban az esetben is gondoskodniuk kell az új funkciónak az általuk alkalmazott számlázóprogramba integrálásáról, amennyiben 2016-ban nem folytat magyarországi áfa-köteles tevékenységet.

Gyakorlati tennivalók

Számlázóprogramnak kell tekinteni minden olyan informatikai megoldást, amely alkalmas számla kiállítására, függetlenül attól, hogy az adott program emellett más funkciókkal is rendelkezik. A NAV tájékoztatójában kiemelte, hogy a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Nem kifogásolható, ha egy szoftver az adatexportot az adott rendszer egyes komponenseinek egymás után vagy egymással párhuzamosan történő használatának eredményeképpen hajtja végre. A NAV kifejti, mivel a Rendelet kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat, így ha az exportált adatállomány túl nagyméretű, abban az esetben az adatok listázására több fájl egymást követő előállításával is megoldható.

A felkészülés során kiemelt fontosságú figyelembe venni az informatikai fejlesztések időigényét, mivel egyrészt a számlázóprogramoknak 2016. január 1-én már biztosítania kell az előírt adatszolgáltatást, másrészt pedig az adóalanyoknak már rendelkezniük kell a programok „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció működését bemutató fejezetet is tartalmazó felhasználói dokumentációval (mindez igaz a saját fejlesztésű számlázó programokra is). Így aki még nem tette meg, annak mielőbb el kell indítania az informatikai fejlesztéseket, illetve a számlázóprogram frissítésének beszerzését.

Adókockázat

Amennyiben 2016. január 1-ig nem sikerül az Adózóknak megvalósítani a kért fejlesztéseket, illetve a programfrissítést, úgy adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére3, illetve ha az adatszolgáltatás egy esetleges adóellenőrzés lefolytatását akadályozza4, abban az esetben arra való tekintettel magánszemélyek esetében 200 000 Ft-ig, más adózók esetében 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet, valamint a számlázóprogramot előállító, forgalmazó adózó felelőssége is felmerülhet5.

1. 2015. február 3-án hirdették ki a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításáról szóló 2/2015. (II.3.) NGM rendeletet.
2. a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.
3. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontja
4. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés l) pontja
5. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés h) pontja

    A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább