Mentés

Számviteli törvényt érintő 2015-ös változások

A Számviteli törvényt érintő 2015-ös változások részben az új Ptk.-hoz kapcsolódó, az összhang megteremtését célzó módosítások, részben pedig többnyire technikai jellegű szövegpontosítások. A törvénymódosítások többségét főszabályként a 2015. évi üzleti évre vonatkozóan kell alkalmazni, azonban fontos megjegyezni, hogy több esetben megengedett már a 2014. évre összeállítandó beszámoló során történő alkalmazásuk.

Pénzügyi lízing

Az új Ptk. hatálybalépésével a számviteli törvény már az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmát veszi át. A Ptk. szerinti fogalom alkalmazása azonban számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, illetve nem tartalmazza a számviteli elszámoláshoz kapcsolódóan a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását. Az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma alapján kellene elbírálni, hogy számviteli szempontból a használatba vett eszközt a lízingbe vevő aktiválja-e a könyveiben, vagy csak bérletként, azaz költségként, mint igénybe vett szolgáltatást számolja el.

A Számviteli törvény 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet tekinti pénzügyi lízingnek, és így már jóval egyszerűbb lesz a pénzügyi lízing tartós bérlettől való elkülönítése. Az új szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló elkészítése során is alkalmazható.

Exportértékesítés nettó árbevétele

A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a Számviteli törvény azon előírását, amely szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. A számviteli elszámolás ezzel egyszerűsödik, mivel a jövőben igénybevett szolgáltatásként kell majd elszámolni ezeket a költségeket is. Ugyanakkor nagyon jelentős változás, mivel az érintett vállalkozásoknak így több iparűzési adót (ipa) kell majd fizetniük. A szabályt a 2015-ös üzleti évtől kell alkalmazni.

Devizás könyvvezetés

A Számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor azon vállalkozások számára, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, nem volt egyértelmű szabály, hogy ezeket az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át. A törvénymódosítás most rögzíti, hogy ezeket a forintban meghatározott értékhatárokat az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell elvégezni. A szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló készítésekor is alkalmazható.

Utólag adott engedmény

Az Áfa tv. fogalma szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó),illetve adott (fizetendő) engedmény összegét az egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Korábban ezeket a rendkívüli tételek között kellett elszámolni, mivel végleges pénzeszközátadásnak minősültek. A szabály a 2014. évi beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

Pótbefizetés

Korábban a Gt. előírásai alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Az új Ptk. azonban lehetővé teszi a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítését is. Ezzel összhangban a Számviteli törvény módosítása tartalmazza, hogy ha a tulajdonos pénztől eltérő eszközben teljesít pótbefizetést, illetve fizeti vissza pótbefizetését, akkor az átadott eszköz tekintetében az értékesítés szabályait kell alkalmazni és az értékesítés szabályai szerint kimutatott követelést kell majd a lekötött tartalékkal szemben összevezetni. Pótbefizetésként tehát a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékét az eszköz alapítói, taggyűlési, vagy közgyűlési határozatban meghatározott értéke határozza meg. Problémát jelenthet ugyanakkor a gyakorlatban, ha az eszköz nem osztható és a piaci értéke meghaladja a teljesítendő pótbefizetés értékét.

Eszközök átsorolása

Ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a vállalkozás tevékenységét már nem tartósan szolgálja, vagy fordítva, akkor az új szabályokkal összhangban pontosításra került, hogy az eszköz átsorolását a használat vagy rendeltetés megváltozásának időpontjában kell átsorolni.

Közbenső mérleg felhasználása

Az új Ptk. több esetben is hivatkozik a beszámoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére, annak évközi megállapítására, illetve alátámasztására. A törvénymódosítás értelmében a beszámolót, illetve ha készült közbenső mérleg, akkor a közbenső mérleget a mérlegfordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni.

Ismételt könyvvizsgálat

A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentésének visszavonására, illetve új jelentés kibocsátására, amennyiben az általa lefolytatott ellenőrzés „nem megfelelt” minősítéssel zárult. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll a rendelkezésre, és amennyiben ezt nem végzi el, a vállalkozásnak kell az adott határidőn belül az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodnia.

Sérelemdíj

Az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj fogalomhoz kapcsolódóan a Számviteli törvény módosítása pontosítja, hogy a kapott, illetve fizetett sérelemdíjat a kártérítésekhez hasonlóan egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell-e elszámolni.

Szerződések, megállapodások utólagos módosításai

A különböző szerződések, megállapodások utólagos módosításai miatt az ellenőrzés szabályai szerint utólag kell módosítani a beszámolóval már lezárt üzleti év, évek adatait.

Tőketartalék növekedése

A törvénymódosítás pontosítja az eddigi jogértelmezési gyakorlattal összhangban, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként helyezhet vagyont.

Bizalmi vagyonkezelés

A többi gazdasági társasághoz hasonlóan bővül a Számviteli törvény rendelkezése, így a törvény a bizalmi vagyonkezelőknél is lehetőséget biztosít, hogy a bizalmivagyon-tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A módosítás pontosítja továbbá a kezelt vagyon miatti tartós követelés év végi értékelésére vonatkozó szabályokat is.

Üzletág-átruházás

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni üzletág átruházáskor az ellenértéknek az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó részét. Az üzletág vevője ugyanezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként.

A törvénymódosításokat többségét főszabályként a 2015. évi üzleti évre vonatkozóan kell alkalmazni, azonban több esetben megengedett már a 2014. évre összeállítandó beszámoló során történő alkalmazásuk.

    A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább