Mentés

EKAER a március 1-jétől hatályos jogszabályok alapján

Az EKAER rendszerben, a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon keresztül lehetőség van a regisztrációra, majd azt követően a bejelentések megtételére. Fontos tudni, hogy 2015. január 1-jével már megkezdődtek a fuvarozásokhoz kapcsolódó ellenőrzések is, azonban csak 2015. március 1-től bírságol az adóhatóság. A kockázatos termékek esetében 2015. március 11-étől kötelező a kockázati biztosíték nyújtása.

Mit is jelent? Mi a lényege?

A teljes nevén Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az adóhatóság. Célja, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve a NAV felé. A rendszer bevezetése a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelt szerepet tölt be.

A rendszer

  1. az EU nió más tagállamából Magyarországra irányuló termékbeszerzéssel vagy egyéb célú behozatallal, 
  2. Magyarországról az Eu-ba irányuló termékértékesítéssel vagy egyéb célú kivitellel, illetve 
  3. a Magyarországon belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel összefüggésben megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.

Ennek érdekében elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést kell tenni az érintetteknek.

Mit érint, kit érint a bejelentés (tevékenységi körök, termékek)?

Az útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb) gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel (termékbeszerzés, egyéb célú behozatal, termékértékesítés, egyéb célú kivitel, első belföldi adóköteles termékértékesítés) összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, vagy a feladó) az EKAER szám megállapítása céljából. Kockázatos áruk esetében a bejelentésre speciális szabály érvényesül. A bejelentést első alkalommal a 2015. január 1-én és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.

Az, hogy a bejelentést az EKAER rendszerben a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon kinek kell megtenni, a körülményektől függ. A bejelentést a címzettnek, vagy a feladónak kell megtennie a közúti fuvarozással járó tevékenységtől függően. Így a címzettnek kell megtenni a bejelentést abban az esetben, ha az Európai Unió valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra. Ha Magyarországról az Európai Unió egy másik tagállamába visznek ki árut, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés megtételére. Közúti fuvarozással járó belföldi nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés esetén a feladó köteles EKAER bejelentést tenni, azonban ha belföldi láncértékesítés esetén a terméket olyan adózó fuvarozza, vagy fuvaroztatja, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó is (tehát közbülső szereplő),úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi (tehát az értékesítési láncolatban ezen közbülső szereplő termékértékesítése esik EKAER bejelentési kötelezettség alá). 2015. április 1-től azonban amennyiben a belföldi EKAER bejelentés köteles termékértékesítés során a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza, fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli (ezen szabály alapján belföldi láncértékesítés esetén a végső vevőhöz is áttevődhet az EKAER kötelezettség, amennyiben Ő az a címzett, aki a terméket elfuvarozza, vagy fuvaroztatja). 

Címzett: 

  • a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, 
  • a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót, 
  • belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, 
  • a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
  • kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)–d) pontokban meghatározott személlyel, szervezettel.

Feladó: 

  • a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője,
  • a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul,
  • a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany, 
  • a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén a termék továbbítását megvalósító személy, szervezet.

A címzett/feladó, mint bejelentésre kötelezett adózó (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott által) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik az EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. 

Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, akit az adózó megjelölt, és aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá. Célszerű a felrakodással ténylegesen összefüggésbe kerülő személyeknek adni a hozzáférést a rendszerhez. A bejelentés teljesítésére az adózó megjelölhet olyan személyeket is, akik a bejelentendő adatok közül kizárólag a gépjármű forgalmi rendszámát, vagy a jogszabály alapján a módosítható adatokban bekövetkező változások bejelentésére jogosultak.

A szabályozásban termékértékesítés, illetve közösségen belüli beszerzés alatt az áfa törvényben használt fogalmakat kell érteni. Ehhez kapcsolódóan az EKAER rendelet a belföldi láncértékesítésekkel kapcsolatban speciális szabályokat ír elő, mely szerint a fuvarozáshoz kapcsolódó értékesítés lesz bejelentés köteles. Továbbá amennyiben a belföldi láncértékesítés során a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

Bejelentés (egyszerűsített bejelentés),nyilvántartásba vétel általános szabályai 

A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a feladó és a címzett adatait (név és adóazonosító szám);
  • a kockázatos termék kirakodási címén található ingatlant jogszerűen használó vállalkozás, mint címzett adatait (név és adóazonosító szám, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel);
  • a felrakodás és a kirakodás címét;
  • az EKAER számhoz kapcsolódó termékek:
  1. általános megnevezését;
  2. VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig);
  3. bruttó tömegét (kg-ban);
  4. kockázatos termék esetében az adó nélküli ellenértékét (termékbeszerzés és termékértékesítés esetén),illetve adó nélküli beszerzési árát, vagy előállítási értékét (egyéb célú fuvarozás esetén);
  5. veszélyes termék esetén a veszélyes áru azonosító számát (UN szám);
  6. adózó döntésétől függően a cikkszámot is;
  • a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél);
  • a gépjármű forgalmi rendszámát (a rendszám megadása az EKAER szám megállapításához nem szükséges, azonban a felrakodás megkezdéséig meg kell adni);
  • a kombinált, intermodális fuvarozás jelölése (kombinált fuvarozás olyan intermodális szállítás, amelynek során a fuvarozási távolság túlnyomó részét vasúttal, belvízi hajózással vagy rövid tengeri hajózással bonyolítják le és a közúti el- és felfuvarozási távolság a lehető legkisebb).

A tömeg/értékadatok esetében az adóhatóság a tényleges adattól mért legfeljebb 10 százalékos eltérés esetén még nem szankcionálhat, a bejelentettet valós adatnak kell tekintenie.

A bejelentés alapján a NAV nyilvántartásba veszi ezen adatokat az EKAER rendszerben. Ezt követően a fuvarozás jellegétől függően még egy adatot kell bejelenteni a NAV felé:

  • magyarországi kirakodási (átvételi) helyre való fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját (melyre az Európai Unió más tagállamából irányuló fuvarozás esetén a címzett, míg belföldi szállítás esetén a feladó és 2015. április 1-jétől anem kockázatos termék címzett általi fuvaroz(tat)ása esetén a címzett kötelezettsége),amelyre a gépjármű kirakodási címre érkezését követő 3 munkanapon belül van lehetőség;
  • az EU más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját, több felrakodási cím esetén az első címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja (erre a feladó kötelezett).

A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának magadásával módosíthatja a bejelentett adatok bizonyos körét:

  • a termék megnevezését, vámtarifaszámát a fuvarozás megkezdéséig;
  • a termékmennyiséget, ellenértéket/beszerzési árat/előállítási értéket, gépjármű rendszámát belföldi fuvarozás esetén, illetve az Európai Unió valamely tagállamából magyarországi átvételi címre történő fuvarozás esetén a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, míg az Európai Unió más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén az EKAER szám érvényességi idején belül van lehetőség erre.

2015. április 1-től egyszerűsített bejelentésre is lehetőség van. Egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az adózónak elegendő a feladó, a címzett, a felrakodás, a kirakodás helye, a rendszám adatokat bejelenteni. 

Egyszerűsített adattartalmú bejelentést tehet:

  • az egyetemes postai szolgáltató, valamint
  • nem kockázatos termékek esetében az az adózó, akinek a bejelentés évét megelőző második adóévben az éves nettó árbevétele az 50 milliárd Ft-ot, saját termelésű készletek értékesítéséből származó nettó árbevétele a 40 milliárd Ft-ot elérte vagy meghaladta, szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, és a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Mentességi szabályok (áruforgalomhoz kapcsolódóan, egyedi mentesség)

Bizonyos áruforgalom mentességet élvez a bejelentési kötelezettség alól: 

  1. az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2 500 kg-ot és azok az adó nélküli értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg,
  2. az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termék tömege az 500 kg-ot és azok adó nélküli ellenértéke az 1 millió Ft-ot nem haladja meg,
  3. a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység,
  4. a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység,
  5. a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység,
  6. a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység,
  7. a humanitárius szerzvezet által kiállított igazolással közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.
  8. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85 közúti fuvarozásával járó tevékenység,
  9. a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék,
  10. a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,
  11. a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék,
  12. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok,
  13. a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék.

2015. április 1-től egyedi mentesség is érvényesül. Egyedi mentesség (útszakasz mentesítés) kérhető az egyszerűsített adattartalmú bejelentést teljesítő adózó esetében. Az adózó gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti az állami adó- és vámhatóságtól meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés),amennyiben az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.

Az egyedi mentesítést az állami adó- és vámhatóság határozatban engedélyezi. Az egyedi mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évre szól, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is. Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban.

Mi az EKAER szám?

A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság azonosító számot, úgynevezett EKAER számot állapít meg a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó számára. 

A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a törvénynek megfelelő adattartalmú bejelentés alapján az EKAER elektronikus felületen képződik a szám, a hibátlan adattartalmú bejelentést követően azonnal, mely az adott bejelentéshez kapcsolódóan az elektronikus felületen rögzítésre kerül. 

Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. 

Egy gépjárműnek kell tekinteni:

  • a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni;
  • a termékegységet akkor is, ha annak fuvarozása a feladási címről a kirakodási (átvételi) címre egymást követően több gépjárművel történik (átrakodás). Ez esetben ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, úgy hogy a bejelentett adatoknál mindig a fuvarozáshoz éppen használt gépjármű forgalmi rendszámának kell szerepelnie. 

2015. június 1-től egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, vagy egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás. 

Több felrakodási címnél az EU más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni, belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni.  

Több átvételi címnél a belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni, az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni. 

Az EKAER szám 15 napig érvényes, ez idő alatt kell bejelenteni az átvételi helyre érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját. Az adózó az EKAER számot érvényességi ideje alatt érvénytelenítheti.

Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. Ez megvalósulhat a fuvarozóval való bármely módon történő közléssel (így akár e-mailen keresztül) is. Ha a fuvarozó nem tudja az EKAER számot akkor jönnek a szankciók, ezek viszont nem csak a fuvarozót érintik!

Mik a kockázatos termékek? Mi az a kockázati biztosíték, az csak a kockázatos élelmiszerekhez, egyéb kockázatos termékekhez kötődik?

Kockázatos terméknek azok a kockázatos élelmiszerek, illetve az egyéb kockázatos termékek minősülnek, amelyek felsorolását a vonatkozó 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet tartalmazza. A rendelet 1. melléklete részletezi a kockázatos élelmiszereket, míg a 2. melléklet az egyéb kockázatos termékek körére tér ki.

Függetlenül attól, hogy a fuvarozás megfelel-e az 1. pontban részletezett feltételeknek, a bejelentési kötelezettség a kockázatos termékek esetében akkor is fennáll, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió Ft-ot meghaladja.

Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely 

a kockázatos élelmiszerek tekintetében

  • az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott, FELIR azonosító számmal rendelkezik;
  • az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette, valamint az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
  • biztosítékadási kötelezettségét teljesítette;

az egyéb kockázatos termékek tekintetében

  • a biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

Tehát a kockázatos termékekhez kockázati biztosíték kapcsolódik, azonban nem mindhárom útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó tevékenységi kör esetén kell nyújtani, hanem kizárólag:

  • belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés, valamint;
  • belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén.

A fentiek alapján tehát nincs kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzésnek nem minősülő egyéb célú behozatal, valamint Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés, vagy egyéb célú kivitel esetén még akkor sem, ha az útdíjköteles gépjárművel és kockázatos termékre történik. 

Kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-én kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER elektronikus felületen rögzített, kockázatos termék érték adatok alapján.   A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. 

Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor (ideértve azt is, ha a bejelentésre a címzett kötelezett) a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. 

Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.

Amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységi körök közül mindkettőt folytatja, kizárólag azon tevékenységi kör után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre fenti módon számított, magasabb biztosíték összeg adódik. Ezt az EKAER elektronikus felület automatikusan számítja.

A biztosíték elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján nyújtható. A kétféle módon teljesített biztosíték kombinálható, mivel összesen kell rendelkezésre állnia a törvény által előírt mértékű biztosítéknak.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy amennyiben legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében az általános szabályok szerint, azaz biztosíték nyújtásával teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

Az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

Mik a bejelentéshez kapcsolódó szankciók?

2015. március 1-jétől bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan történő teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a bejelentésre kötelezett adózóval szemben.

A kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és az adózó költségére elszállíttatható.

Fontos, hogy az idei évtől az állami adó- és vámhatóság a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozása esetén az érintett címzettet, a feladót és a fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezheti:

  1. a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
  2. a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
  3. a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
  4. az EKAER számról,
  5. amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.

Amennyiben kockázati tényezők indokolják, vagy abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a fenti nyilatkozattételt megtagadja, az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat, mely hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár lehet. Mindezek alapján egyértelmű, hogy az EKAER bejelentéssel kapcsolatos mulasztás nem csupán a bejelentésre kötelezett számára járhat szankcióval, hiszen a szállítóeszköz rakterének adóhatósági zár alá vétele esetén a fuvarozó akár hosszú időre is mellőzni kénytelen szállítóeszközét, mely egyrészt bevételkieséssel, másrészt a határidők elmulasztása esetén akár kötbérfizetési kötelezettséggel is jár.

    A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább