Mentés
Kalocsai Zsolt, RSM Hungary, elnök-vezésigazgató
Kalocsai Zsolt

További járulékcsökkentésre lenne szükség a versenyképesség növeléséhez

A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül.

A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség. 

A minimálbér az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett a régióban. Az országok eltérő ütemben növelték a minimális bérek értékét; a szlovákok több mint megduplázták 2006-os szintjüket, Lengyelországban közel 90, Magyarországon 60 százalékos minimálbér-növekedés valósult meg, míg a csehek 31 százalékot emeltek ez idő alatt. Ennek megfelelően a bérszintek régióbeli sorrendje is átalakult; 2016 végére Lengyelország az élre tört, Szlovákia felzárkózott mellé, Magyarország az utolsó helyre szorult, s Csehország is inkább hozzánk állt közel. 

Ország/ÉvMin. bér 2006 (EUR)Min. bér 2016 (EUR)Min. bér változása (%)Adóék 2016 (%)
Lengyelország222417+8835,78
Szlovákia180405+12541,49
Csehország279365+3142,97
Magyarország221350+5948,25

Emellett az adóék – amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén – régiós alakulása Magyarország számára szintén kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársai számára.  „A 6 évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével – ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat – éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek." 

A további járulékcsökkentésre fedezetet biztosítana a költségvetés 

A bérszintek növekedése nem csak a minimálbér szintjén jelenik meg, a munkaerőhiány miatt a bérnyomás emelkedik, amelyet éppen a magyar tulajdonú, átlagosan kevésbé termelékeny cégek bírnak kevésbé kigazdálkodni. A csökkenő teljes bérköltség ugyanakkor lehetővé tenné számukra, hogy vagy ugyanolyan bérköltség mellett magasabb nettó fizetést adjanak, vagy a megtakarítást a cég versenyképességét növelő beruházásokba forgassák vissza. 

Természetesen nem elhanyagolható szempont, hogy van-e fedezet minderre nemzetgazdasági szinten. „Mivel az államháztartás egyenlege – a növekvő adóbevételeknek is köszönhetően – kedvezően alakul, illetve ha a 2016. decemberi rendkívüli költségvetési kiadások volumenét nézzük, joggal gondolható, hogy a büdzsé jelentősebb járulékcsökkentést is lehetővé tenne, ha erre a szándék megvan. Ha a szlovák, cseh szintre szeretnénk azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében.”

A munkaerő bérezését kedvező adózással segíti a cafeteria és az értékpapír-juttatási program 

A cégek emellett a kedvezőbb adózási feltételekkel adható cafeteriaelemekkel és a régióban is egyre népszerűbb béren kívüli juttatási programokkal tudják költségérzékenyen, béren túli elemekkel motiválni, megtartani munkatársaikat. A kulcspozícióban dolgozók számára vonzó és hatékony eszköz a munkavállalói értékpapír-juttatási program, amely a vállalati adottságoknak megfelelően testreszabható, ugyanakkor a szabályozás által biztosított kedvező adózási feltételei miatt költséghatékony is a cégek számára. Egy átgondolt részvényjuttatási program keretében a munkáltató ugyanakkora nettó összegű juttatást közel 40 százalékkal kisebb összköltség mellett tud biztosítani a munkatársaknak. 

A juttatási programok persze csak kiegészítői lehetnek egy versenyképes bérezésnek, így a munkáltatók számára a legfontosabb kérdés az állandó költséget jelentő, bértömegre rakódó járulékok csökkentése. Munkáltatói szemmel ez a tétel fontosabb, mint a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklése. 

MELLÉKLET: 

Járulékváltozás 2006-2016 Visegrádi országok

Nettó, bruttó bér és teljes bérköltség alakulása

Míg a 2017. évi 127.500 forint minimálbér kifizetése a munkáltatónak összesen 157.463 forintba kerül, ebből mindössze 84.788 forint jut el nettó fizetésként a munkavállalóhoz. 

A bruttó 274.300 forintos átlagbér esetén a munkáltató összköltsége 338.771 forint, ebből pedig 182.410 forintot kap meg egy dolgozó. 


Kapcsolódó bejegyzéseink

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább