Mentés

Módosították a behajtási költségátalány szabályait

Az Országgyűlés 2016.03.17-én elfogadta, és 2016. 03. 24-én hatályba is lépett a behajtási költségátalányról szabályainak módosításáról szóló IX. számú törvény.

A Törvény pontosítja, mely jogügyletek esetében lehet felszámítani a minimum 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt, így meghatározza a kereskedelmi ügylet fogalmát, amely vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, melynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Ez azt jelenti, hogy magánszemélyekkel szemben nem lehet követelést érvényesíteni ilyen jogcímen.

A korábbi szabályozásban a behajtási költségátalány felszámítása és fizetése kötelező jelleggel szerepelt. Ezt a Törvény jogosultsággá finomította, tehát a jogosult igényt tarthat rá, a követelés érvényesítéséhez előzetes felszólítás nem szükséges. Tekintettel arra, hogy az új szabályozás szerint jogosultságról van szó, ezért a kötelezettnek önkéntesen kell azt teljesíteni, erre a késedelembe eséstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség. Amennyiben ez nem történik meg, de a jogosult igényt tart a behajtási költségátalányra, azt neki kell valamilyen formában érvényesítenie a kötelezett felé, az egy éves jogvesztő határidő betartásával.

A Törvény nem titkolt célja, hogy a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban, mind a kötelezettek, mind a jogosultak adminisztrációs terhei csökkenjenek, melyet a hatályba lépés előtt kötött ügyletek esetében is biztosít azáltal, hogy a törvény hatályba lépésekor fennálló késedelem esetén is a Törvény előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy az egy éves jogvesztő határidőt a törvény hatályba lépésétől kell számítani.

Átmeneti számviteli szabály vonatkozik azokra, akik a könyveikben a korábbi szabályozás alapján kimutatták a behajtási költségátalány miatti kötelezettséget. Az átmenteti rendelkezés alapján a törvény hatályba lépésekor kimutatott a jogosult által addig nem követelt behajtási költségátalány miatti kötelezettséget az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. Ezáltal nem kell korábbi évekre visszanyúlni sem számviteli, sem adózási szempontból, így önellenőrzési kötelezettséget sem von maga után a megszüntetés.

A Törvény változatlan formában hagyta a kimentés lehetőségével  kapcsolatos korábbi előírásokat, illetve a behajtási költségátalány összege továbbra is független a pénztartozás összegétől és a forintösszeget a késedelembe esés napján érvényes MNB középárfolyamon kell meghatározni. Továbbra is érvényben marad, hogy a behajtási költségátalányt kizáró vagy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis, illetve a kártérítés összegébe a behajtási költségátalány összege beszámít. 

    A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább