Facebook image

környezetterhelési díj

Környezetterhelési díj kötelezettjei

A környezetterhelési díj fizetésre azok kötelezettek, akik engedélyhez kötött környezethasználat során a levegőbe, a felszíni vizekbe, az időszakos vízfolyásokba, vagy a talajba bizonyos környezetszennyező anyagokat juttatnak. A környezetszennyezés jellegének megfelelően a környezetterhelési díjnak három fajtája van: 

  • levegőterhelési díj, 
  • vízterhelési díj és 
  • talajterhelési díj. 

Levegőterhelési díj fogalma

Levegőterhelési díjat a bejelentésköteles helyhez kötött légszennyező pontforrások után kell fizetni. Ezeknek azok a levegőterhelést okozó források minősülnek, amelyek esetében a légszennyező anyag kibocsátási jellemzők méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók és azokat jogszabály az emberi egészségre vagy a környezetre károsnak minősíti, és emiatt azokra kibocsátási határértéket állapít meg. A jogszabály azonban bizonyos tevékenységeket mentesít a levegőterhelési díj megfizetése alól (pl.: a lakosság és költségvetési szervek által üzemeltetett tüzelőberendezéseket).

Levegőterhelési díj számítása

A levegőterhelési díjat az évenként kibocsátott levegőterhelő anyagok kg-ban kifejezett mennyisége után kell meghatározni, kén-dioxid esetén 50 forint/kilogramm, nitrogén-oxidok esetén 120 forint/kilogramm, míg nem toxikus szilárd anyagok esetén 30 forint/kilogramm díjtétel alapul vételével.  

Vízterhelési díj fogalma

Vízterhelésidíj-fizetési kötelezettség a vízjogi engedélyezés alá tartozó, a felszíni vizeket terhelő tevékenység után keletkezik. Ilyen tevékenység többek között a saját célú vízilétesítmények, tehát az olyan művek üzemeltetése is, amelyek rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat látnak el. Bizonyos körben azonban mentesség érvényesül, mint például az olyan vízterhelő anyag kibocsátás esetén, amikor a szennyezett víz újrahasználásra kerül.

Vízterhelési díj számítása

A vízterhelési díjat az évenként kibocsátott vízterhelő anyagok kilogrammban kifejezett mennyisége, valamint a vízterhelő anyagok egységdíjának szorzataként kell meghatározni, melyet korrigálni kell a kibocsátás helyéhez rendelt területérzékenységi szorzóval, valamint az iszapelhelyezési szorzóval.  

Talajterhelési díj fogalma

Talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá és helyi vízgazdálkodási hatóság, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést alkalmaznak.

Vízterhelési díj számítása

A talajterhelési díjat az éves felhasznált víz mennyisége (csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolásra felhasznált víz mennyiségével, valamint az arra feljogosított szervezettel a jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezés céljából számlákkal igazolható módon elszállíttatott szennyvíz mennyiségével) és 1 200 forint/köbméter egységdíj szorzataként kell meghatározni, amit korrigálni kell az adott településre vonatkozó területérzékenységi szorzóval (ami az érintett vízbázis érzékenységétől és az engedélyezés fajtájától függően 1 és 5 közötti érték lehet).  

Környezetterhelési díj bevallása

A levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatósághoz, míg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a települési önkormányzat felé kell bevallani és befizetni.

Környezetterhelési díjelőleg

A NAV felé negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges környezetterhelési díj kötelezettségének és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni.Díjelőlegként az előző évi tényleges díjfizetési kötelezettség egy negyedét, vagy amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet károsanyag kibocsátást mérő műszert, abban az esetben a negyedévben ténylegesen mért kibocsátási adatok alapján számított díjat kell megfizetni. A települési önkormányzatok felé díjelőleg fizetési kötelezettség nem, csak éves bevallási kötelezettség keletkezik, szintén a következő év március 31-ig. 

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER