Facebook image

készenléti díj

Készenlét fogalma

A munkavállaló a beosztás szerinti napon, munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.

A szóban forgó készenléti idő alapesetben legfeljebb négy óra lehet, ezt meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a törvényben felsorolt különleges esetekben rendelhető el. Ilyen kivételes esetek:

  • társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása,
  • technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

Készenlét díjzása

Amennyiben nincs tényleges munkavégzés, a készenléti díj a személyi alapbér 20 százaléka, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléka. Ha ügyelet, illetve készenlét ideje alatti munkavégzés történik, a bérpótlék az általános pótlékszabályok szerint jár. Ettől eltérően, ha az ügyelet ideje alatt volt munkavégzés, de a tényleges munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék az ügyeleti vagy készenléti pótlék mértéke.

Készenlét szabályai

A felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetére a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó (távollétet megelőző 6 naptári hónapos) időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

A munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelet és a készenlét időtartamát, a nyilvántartásból pedig naprakészen megállapíthatónak kell lennie ezek kezdő és befejező időpontjának.

A rendelkezésre állást – a rendkívüli munkaidőhöz hasonlóan − a munkavállaló kérelmére írásban kell elrendelni, tartamát pedig legalább egy héttel korábban egy hónapra előre közölni kell, amitől a munkáltató csak a működésében bekövetkező előre nem látható körülmény esetén térhet el.

Nem rendelhető el készenlét:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig. A  gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára − gyermeke hároméves korától négyéves koráig − rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el,
  • továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER