Facebook image

játékadó

A játékadó fogalma

A játékadó a szerencsejáték szervezője – ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is – által, önadózás útján, a tárgyhót követő 20-ig fizetendő adó.

A játékadó mértéke

A játékadó törvény alapján  az adó mértéke játékfajtánként differenciáltan került meghatározásra. Néhány példa az egyes szerencsejátékokat terhelő játékadó mértékre:

  • Sorsjáték játékadója: a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka;
  • Lottójáték játékadója: a havi nyereményalap 24 százaléka;
  • Bingójáték játékadója: a havi nyereményalap 7 százaléka;
  • Jokerjáték játékadója: a havi nyereményalap 17 százaléka;
  • Más számsorsjáték játékadója: a havi nyereményalap 17 százaléka;
  • Kenójáték játékadója: a tiszta játékbevétel 24 százaléka;
  • Távszerencsejáték játékadója: a havi tiszta játékbevétel 15 százaléka;
  • A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint;
  • A kártyaterem játékadója: a tiszta játékbevétel 40 százaléka;
  • A játékkaszinó játékadója az adóévben elért tiszta játékbevétel összegétől függ: 10 milliárd forintig 30 százalék; azt meghaladóan pedig 3 milliárd forint, és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

Mentesség a játékadó alól

Az engedély nélkül végezhető, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok, az engedélyhez nem kötött vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciók, valamint a lóversenyfogadás mentes a játékadó alól.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER