Mentés

ECJ – Az Európai Közösségek Bíróságának jogeseteiből: költségátterhelések székhely és állandó telephely között

Az Európai Közösségek Bíróságának jogeseteiből sorozatunk többi részét itt olvashatja »A tényállásAz FCE Bank plc. egy brit bank, amely több országban, így Olaszországban is rendelkezett fiókteleppel, amely egyben a bank állandó telephelye is volt. FCE Bank plc. a központi költségek (központi menedzsment, belső tanácsadás, tréningek, adatfeldolgozási és szoftverfejlesztési költségek) egy részét átterhelte az egyes fióktelepekre, a fióktelepek és a székhely közötti ún. „költségátterhelési megállapodásnak” megfelelően.

Az Európai Bírósághoz feltett legfőbb kérdés

Kérdéses volt, hogy a fordított adózás szabályainak megfelelően, kell-e olasz áfát fizetni az olasz fióktelepnek. Emellett az egyik eldöntendő kérdés az volt, hogy az olasz fióktelep tekinthető-e önálló adóalanynak? Amennyiben az olasz fióktelep önálló adóalanynak tekinthető, akkor a fióktelep és a székhely közötti viszony önálló jogviszonynak minősül-e és vonatkozik-e erre a jogviszonyra az OECD-modellegyezmény kommentárja?

A döntés

Az EB úgy határozott, hogy a fióktelep abban az esetben lehetne önálló adóalany, ha önállóan, azaz saját kockázatára végezne gazdasági tevékenységet Olaszországban. Az EB megjegyezte, hogy a fióktelep nem rendelkezik önálló alaptőkével, és hogy a tevékenységét a brit bankfelügyeleti szerv felügyeli, brit szabályoknak megfelelően. Ebből kifolyólag a fióktelep gazdasági értelemben is függ a székhelyétől, azaz nem képes önállóan, saját kockázatára gazdasági tevékenységet végezni. Következésképpen a székhely és a fióktelep közötti „költségátterhelési megállapodás” nem önálló jogviszony, így nem minősül szolgáltatásnak. Az EB azt is kimondta, hogy az OECD-modellegyezmény ebben az esetben nem alkalmazható, mert annak tárgyi hatálya nem terjed ki az áfára.

A konklúzió

Nem egyértelmű az EB érvelési rendszere, amely a gazdasági függetlenségre helyezi a hangsúlyt, hiszen egy 100 százalékos tulajdonban lévő leányvállalat is gazdasági értelemben függ az anyavállalattól – akkor a leányvállalat sem minősül önálló adóalanynak? FCE Bank plc.-ügyben ellenben fontos leszögezni, hogy az EB a jogviszony fogalmát szerette volna definiálni és e törekvése során tette fel magának azt a kérdést, hogy egy fióktelep képes-e önállóan végezni a gazdasági tevékenységét. Ezzel szemben leányvállatoknál ez a kérdés nem merül fel, hiszen ott – külön jogalanyiságuk révén – egyértelmű, hogy külön jogviszony jön létre a leányvállalat és az anyavállalat között.

Másik oldalról vizygálva, az EB korábbi ítéletekben kifejtette, hogy az állandó telephely egyik legfontosabb ismérve épp az, hogy az adóalany azon a helyen, ahol állandó jelleggel végzi a gazdasági tevékenységet, rendelkezik olyan technikai és emberi erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik ezen tevékenység önálló folytatását. Összevetve: a korábbi ítéletekben épp a tevékenység önálló folytatásának a képessége az állandó telephely egyik legfontosabb ismérve, ezzel szemben FCE Bank plc. ítéletében az EB kiemelte, hogy egy fióktelep nem tud önállóan, azaz saját kockázatára végezni gazdasági tevékenységet.

FCE Bank plc.-ügynek más messzemenő következményei is vannak. Az ítélet egyértelművé tette, hogy a közvetlen adózásban alkalmazandó elvek, miszerint a székhelyet és a fióktelepet kvázi önálló adóalanyként kell kezelni, az áfában nem alkalmazhatók. Így a fióktelepek áfa- és társasági adó (tao)-kezelése elválik egymástól: míg a tao-kezelése inkább számviteli alapú, addig az áfakezelés inkább magánjogi eredetű. FCE Bank plc. ügyben az EB azt is kimondta, hogy egy ügyletlánc-sorozatban a fiók és a székhely közötti vagy a fiókok közötti költség-átterhelések nem tartoznak az áfa hatálya alá. Sokak szerint ez visszaélésekre ad okot, pl. a teljesítés helyére vonatkozó szabályok kijátszása mellett egyes bankok előnyösebb helyzetekbe kerülhetnek, ha az egyes nem tárgyi adómentes beszerzéseit egy olyan országban lévő fióktelepen keresztül csatornázzák, ahol eltérőek a szolgáltatások teljesítési helyre vonatkozó szabályok.

Megjegyzendő, hogy pont ezen visszaélések elkerülése végett az OECD 2014. áprilisában kiadott egy ajánlást a vállalkozáson belüli költségátterhelések áfabeli kezelésére. Ez azonban jelenleg csak egy ajánlás, azaz nem bír kötelező jogi erővel.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább