Mentés

Adócsomag 2015: adószerkezet marad, meglepő módosítások azonban vannak!

Az adórendszer szerkezetét érintő változást a 2015-ös adócsomag nem tartalmaz, a hangsúly a jövőben is a fogyasztási típusú adókra helyeződik, a családi adózás és a munkahelyteremtés ugyanakkor fókuszban marad.

A különadók maradnak, sőt ezek rendszere a tervek szerint kibővül az internetadóval, változik a cafetéria adóztatása, az egykulcsos társasági adó 2015-ben egyenlőre nem kerül bevezetésre, a családi adókedvezmény 2016-tól fokozatosan bővül, jön az elektronikus közúti ellenőrző rendszer, a társasági és az általános forgalmi adó mellett számos egyéb adótörvény módosul. De nézzük az izgalmasabb részleteket!

Távközlési adóról szóló törvény módosítása = Internetadó

A 2015-ös adócsomag eddig legtöbbet idézett módosítási javaslata az un. internetadó bevezetése. Az új adót minden megkezdett gigabyte adatforgalom után meg kell majd fizetni, amelynek mértéke a tervezet szerint nettó 150 forint lesz. Az adócsomag tegnapi kihirdetését követően úgy tűnik, hogy az eredeti javaslat máris módosul, ennek megfelelően a telekommunikációs különadó törvényből már korábban ismert felső adóplafon kerülhet az internetadó esetében is bevezetésre. Ez annyit jelent, hogy a magánszemély végfelhasználók esetében a maximális havi adóteher 700 Ft + 27 százalék áfa lesz, a vállalkozások pedig havonta 5 000 Ft + 27 százalék áfa adóteherrel kalkulálhatnak. Magánszemélyek esetében az adóteher így a 4,66 gigbyte feletti internethasználat esetében nem nő tovább, a vállalkozások esetében az a küszöb pedig 33,3 gigabyte. Amellett, hogy az új adó bevezetése jelentős csapás az információs társadalom egészére, a tervezett adóbevétel „mindössze 20 milliárd Ft”, vagy ennek a tízszerese? A kérdésfelvetés indokolt lehetett addig, amíg a mai hírek alapján az adóplafon nem került be a köztudatba. Mindezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy egy várhatóan jelentős költségvetési bevételt nem generáló újabb adót - amelynek káros hatása forintokban mérve várhatóan a tervezett adóbevétel sokszorosa – érdemes-e egyáltalán bevezetni? Persze adótechnikailag is vannak kérdések, példaként: az adóplafon a vállalkozások esetében adóalanyonként vagy okos telefononként/eszközönként értelmezendő? Az adóplafon bevezetését tovább árnyalja a társasági adókötelezettségből  levonhatóság, kérdés, hogy a gyors módosítási igény a társasági adóhatással kalkulált, még az is elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók nem is fizetnek internetadót? Akkor pedig tényleg fel kell tenni a kérdést: nem lenne egyszerűbb a tervezett 20 milliárdról lemondani vagy más módon beszedni, erre számos más lehetőség állna a jogalkotó rendelkezésére.

Cafetéria: növekvő adóterhek

Meglepetésként hatott, hogy a cafetéria adóterhei 2015-ben várhatóan nőni fognak. Hiszen tavaly és az azt megelőző évben a cafetéria rendszerét jelentős változások nem érintették, miután 2012 év végén már egyszer megtapasztaltuk azt, hogy a népszerű cafetéria elemek adóterheinek növelése azzal járhat, hogy a munkaadók a rendszert szerencsésebb esetben átalakítják, vagy szerencsétlenebb esetben akár meg is szűntetik. Emiatt a cafetériát érintő kezdeti terveket a kormány visszavonta. Most gyakorlatilag hasonló a helyzet, hiszen a béren kívüli juttatások adóterhelése az idei 35,7 százalékról 51,17 százalékra nő, ami az egészségügyi hozzájárulás (EHO) emelésének tudható be. Az egyes meghatározott juttatások sem ússzák meg az adóemelést a 2014-es 51,17 százalékos adóteher 2015-ben 65,79 százalékra nő. Mindez annyit jelent, hogy az Erzsébet utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a közkedvelt Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártya, a havi BKV bérlet, az iskolakezdési támogatás, vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagdíj hozzájárulás a jövő évben 43 százalékkal többe fog kerülni a munkaadóknak. Az egyetlen jó hír talán, hogy az adómentesség a lakástámogatások esetében tovább él.

Társasági adókulcs: kettő-egy, egy-kettő

Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel a társaságok 2015-től továbbra is a megszokott két kulccsal adóznak, ezek mértéke 500 millió Ft adóalapig 10 százalék, e felett pedig továbbra is 19 százalék. Így viszont a stabilitási törvényt módosítani szükséges, amely a kétharmados többséggel nem jelenthet problémát. .

Általános forgalmi adó: 2 millióról 1 millióra csökken a tételes bevallási határ vagy nullára?

Az áfát érintő egyes módosításokat érdemes lesz majd egyenként is végignézni, de érdemes kiemelni azt, hogy a korábbi tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökken. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió Ft-os értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) igazi egyszerűsítést jelent, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni.

Családi adókedvezmény: növekvő kedvezmény, de csak 2016-tól

A családi adókedvezmény rendszere tovább szélesedik majd, a két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven keresztül fokozatosan emelkedni fog, gyakorlatilag 4 év alatt megduplázódik. A számok nyelvén két eltartott esetében az összevont adóalapot érintő kedvezmény 62 500 Ft-tól 125 000 Ft-ra fog nőni. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke 62 500 Ft, míg három eltartott esetében továbbra is 206 250 Ft kedvezmény lesz érvényesíthető.

KVTD: papír és mosószer

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás is változik, újabb környezetvédelmi kategóriák kerülnek bevezetésre. A nagymértékű irodai papírfelhasználás és a mosószer felhasználás esetében is kell a jövő évtől KVTD-t fizetni, az adó a 200 kg feletti felhasználások esetében lép be.

Áruforgalom ellenőrzése: EKAER

Az áruforgalom ellenőrzésének bevezetése ugyan az adminisztrációs terheket növelni fogja, azonban várhatóan az áfa-csalások tekintetében hatásos visszaszorító eszköz lehet. A rendszer előreláthatóan 2015-től indul, azonban ehhez még számos egyéb jogszabály módosítására lesz szükség. A rendszert a NAV fogja működtetni és a belföldi áruforgalom mellett a közösségen belüli közúti áruforgalomra terjed ki.

Pálinka: trükkös megoldás

A pálinkás forradalom az adócsomaggal véget ér. Az Unió a magánfőzéssel kapcsolatos korábbi jövedéki adómentességet úgy tűnik joggal kritizálta, ennek megfelelően a 0 százalékos jövedéki adókulcs a bérfőzés esetében 50 százalékra emelkedik (1 liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1 670 Ft összegű lesz a jövedéki adó),a magánfőzés esetében pedig egy minimális 1 000 Ft-os átalányadó kerül bevezetésre. Ugyanakkor a pálinka – számos szeszesitaltól függetlenül – nem fog a népegészségügyi termékadó (NEFTA) alá esni, így a pálinkát továbbra is egészséggel fogyaszthatjuk NEFTA mentesen.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább