Mentés

A családi kedvezmény várható szabályai 13 + 1 pontban. Bérkalkulátorral!

A 2011. január 1-jén bevezetett családi adókedvezmény rendszerének első jelentősebb újragondolására várhatóan még az idén sor fog kerülni.

Azt már nyár közepe óta tudjuk, hogy a családi adókedvezmény rendszerét kiterjesztik, és ennek köszönhetően immár az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékból is leírható lesz a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A beterjesztett adótörvény módosító csomag egyes vonatkozó részleteire a következőkben szeretném felhívni a figyelmet:

Bérkalkulátor segítségével hasonlítsa össze, hogy a 2013. és a 2014. évben várhatóan mekkora családi pótlék jár Önnek, mekkora a nettó jövedelme, illetve mekkora a közteherviselésének mértéke!»


  1.  A személyi jövedelemadó alapra vonatkozó kedvezmény mértéke megegyezik a tavalyival: eltartottanként egy és két eltartott esetén 62 500 Ft, míg 3 és minden további eltartott után 206 250 Ft. Mindez adóban 10 ezer, illetve 33 ezer forint kedvezményt jelent gyermekenként.

  2. A személyi jövedelemadó vonatkozásában lehetőség lesz az adóalap kedvezmény megosztására akkor is, ha a válásról született jogerős döntés, egyezség alapján a szülők a gyermekeket egyenlő időszakokban, felváltva gondozzák, és a családi pótlékra mindkét szülő 50 – 50 százalékban jogosult.

  3. A személyi jövedelemadónál fel nem használt rész esetén a járulékoknál az adókedvezmény összege (10 illetve 33 ezer forint) érvényesíthető a járulékokkal szemben!

  4. A családi járulékkedvezményre ugyanazok lesznek jogosultak, mint akik a családi adóalap kedvezményre!

  5. A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény összege elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben lesz igénybe vehető.

  6. A személyi jövedelemadónál és egyéni egészségbiztosítási járuléknál fel nem használt kedvezmény összegét az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékkal szemben lehet érvényesíteni.

  7. A családi járulékkedvezmény nem lesz érvényesíthető a bruttó fizetésből levonandó egyéni munkaerő-piaci járulékból.

  8. Az igénybevett családi járulékkedvezmény összege nem érinti az illető társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát (táppénz, nyugdíj, GYED stb.),illetve azok összegét.

  9. Lehetőség lesz a járulékkedvezmény megosztására is a házastársak, élettársak között.

  10. Amennyiben egy magánszemély járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor mind ő, mind házastársa igénybe vehet egyéb adókedvezményt, illetve rendelkezhet a személyi jövedelemadójáról (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, NYESZ javára továbbá 1 százalék felajánlása).

  11. A foglalkoztató köteles lesz a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, amennyiben a személyi jövedelem adótörvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

  12. A személyi jövedelemadó törvény szerinti adóelőleget megállapító munkáltató a 08-as bevallásában vallja be a magánszemély által évközben érvényesíteni kívánt járulékkedvezményt.

  13. Ha a magánszemély az év során több családi kedvezményt vett igénybe, mint az általa a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény, akkor a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, amennyiben a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja.


+1) Az alábbi kalkulátorral kiszámolható, hogy milyen hatása van a családi járulékkedvezmény bevezetésének a nettó fizetésekre. Jó számolást kívánok!»

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább