Mentés

Bizonytalan adójogi helyzet, avagy néhány gondolat egy kérészéletű jogintézmény margójára

Alig több mint egy éve annak, hogy megismertük a bizonytalan adójogi helyzet néven elhíresült adójogi intézményt, amely a hatálybalépését követő rövid időn belül meg is szűnt létezni. Tanulságokkal azonban így is szolgált.

Annak, aki már csak halványan emlékszik rá, röviden néhány szó a szabályról! Egy, a tavalyi salátatörvények között szereplő Art. módosítás alapján minden adóalany jogot kapott arra, hogy adóbevallásával egyidejűleg bejelentse az adóhatóságnak, ha álláspontja szerint az adókötelezettsége megállapításához alkalmazandó jogszabály értelmezése nem egyértelmű, azaz bizonytalanság van a rendszerben. A bejelentés mellé csatolni kellett ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által készített szakértői véleményt, amely igazolta az adózó által alkalmazott jogértelmezés megalapozottságát.

A rendszer nem tolerálta sem a nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezést, sem a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértését. Ha a közreműködő szakértő ilyen bizonytalan adójogi helyzet bejelentésében vett részt, akkor az adóhatóság mulasztási bírságot szabhatott ki rá, és egyébként szankcióként a honlapján közzétette volna a szakértő nevét és nyilvántartási számát.

A bizonytalan adójogi helyzet bejelentése azonban nem egy elszigetelt jelenségként létezett volna, sokkal inkább egy meglehetősen abszurd mechanizmus részeként. Az adózói bejelentéseket követően az adóhatóság, mint közigazgatási jogalkalmazó, az általa is valós problémaként érzékelt esetekben jelzéssel élhetett volna a felügyeletét ellátó miniszter útján a jogalkotó felé a bizonytalan jogértelmezésre alapot adó adójogi szabály módosítása érdekében. Tehát a végeredmény a jogértelmezés szintjén egy mindenki számára előnyös, világos, átlátható, követhető szabályozás kialakítása lett volna.

Senki nem tolongott a lehetőségért. Pedig lássuk be, vannak bizonytalan értelmezésű szabályok a magyar jogrendben. A bizonytalan jogi helyzet intézményesített formája megszűnt, de az egyes jogszabályi rendelkezések mögötti jogértelmezési bizonytalanságok ugyanúgy, ahogy korábban is léteztek, továbbra is megmaradtak.

Hogy egy kicsit az idei évre gondoljunk, bizonytalan jogértelmezés volt az alapja az iparűzési adó levonhatóságának kérdése miatt az idei évben tömegesen benyújtott felügyeleti intézkedéseknek, de ebben a körben említhetjük a kicsit távolabbi múltunkból az építőiparban sokáig slágertémaként szereplő gépbérlés, vagy a rekultiváció áfa-rendszerbeli kezelésének értelmezési paradoxonjait.

A sort lehetne tovább folytatni, sőt kellene is. Egyrészt a magunk örömére és tanulságára, másrészt annak érdekében, hogy a körülöttünk lévő kérdőjelek inkább fogyjanak, mint gyarapodjanak.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább