Mentés

Visszamenőleges adócsökkentési lehetőség: egyre jobban szorít a határidő

Még mindig nem késtek el korábban túlfizetett társasági adójuk visszaigénylésével azok a cégek, akik tavalyi bírósági ítéletekre hivatkozva kérnék a helyi iparűzési adó (hipa) levonását 2006-os adókötelezettségükből. Ezt a lehetőséget tavasszal mi vittük be a köztudatba, és azóta számtalan visszajelzést kaptunk arról, hogy sok cég vette fontolóra e jogorvoslati lehetőséget. Igaz, arról nekünk sincs kimutatásunk, pontosan hányan és milyen összegben kérelmezték a visszamenőleges hatályú korrekciót.

Hogy pontosan miről is van szó? Korábbi részletes bejegyzésemet röviden összefoglalva: 2004. és 2009. között a társasági adóról szóló törvény lehetővé tette a hipa levonását a társasági adó alapjából. Ennek feltétele az volt, hogy az adott év utolsó napján a cégnek ne legyen az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ez a lehetőség 2007 őszétől lett különösen vonzó, amikor is a jogszabályba bekerült a nettó adótartozás fogalma: innentől nem az egyes számlák, hanem egy adózó összes adószámlájának egyenlegét vették figyelembe az adótartozás meghatározásakor.

Egy darabig, utólag tévesnek bizonyult adóhatósági jogértelmezés miatt ezt a szabályt a 2007 előtti, még folyamatban lévő ügyekre nem lehetett alkalmazni. Ezt az értelmezést változtatta meg a Legfelső Bíróság, így idén év végéig lehetőség nyílt arra, hogy a 2006-os évet az adózók megmentsék, vagyis felülvizsgálatot kezdeményezzenek azon eljárásokkal szemben, ahol az adóhatóság annak ellenére nem engedélyezte az adóalap csökkentését, hogy az adózónak nettó tartozása nem volt.

Meggyőződésem, hogy nem az a legfontosabb kérdés: hány cég és mekkora összegben élt e lehetőséggel. Hanem az, hogy felhívtuk a figyelmet a bírósági döntés jelentőségére, és így lehetővé tettük az adózókat ténylegesen megillető jogok gyakorlását.

Amit ezzel kapcsolatosan most hangsúlyozni szeretnék: 2012. december 31-ét, mint jogorvoslati határidőt elméleti határidőként érdemes kezelni. E dátumig ugyanis sor kell, hogy kerüljön a kérelemre válaszul adott adóhatósági határozat jogerős közlésére, ehhez pedig az eljárást érdemes heteken belül megindítani. Ha valaki december közepén „eszmél”, biztosan búcsút inthet e lehetőségnek.

Az, hogy kinek éri meg belefogni egy ilyen összetett procedúrába, egyéni mérlegelés kérdése. Ehhez számos tényezőt figyelembe kell venni, elsősorban természetesen azt, hogy az adott vállalkozásnak biztosan nem volt-e nettó adótartozása a kérdéses időszakban. Elméletileg egy néhány forintos tartozás is kizáró tényező lehet, igaz, hogy itt lehet a jogszabályok méltányos alkalmazásában bízni. Fontos az is, hogy a kérelem benyújtásának illetékköltsége van, a folyamat lebonyolítása pedig – akár külső tanácsadó, akár belső munkaerő végzi – tetemes feladat.

Amit a felügyeleti intézkedés iránti kérelem kapcsán az első lépés megtételéhez tudni kell: ha az adott ügyben elsőfokú adóhatósági határozat született, akkor másodfokon, vagyis a Regionális Főigazgatóságoknál lehet jogorvoslatot kezdeményezni. Ha pedig korábban másodfokú döntés született, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Elnökéhez kell a jogorvoslati kérelemmel folyamodni.

További részleteket az aktuális tudnivalókról az Infó Rádió Adóinfó című műsorában hallgathat meg (a hanganyag elérhető itt – első rész ésitt – második rész).

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább