Mentés

Svéd nátha, avagy hogyan fertőzte végig a tranzakciós adó vírusa a svéd pénzügyi rendszert

Évek óta komoly adófilozófiai dilemmát okoz Európában és Magyarországon is a pénzügyi tranzakciós adó (más néven Tobin-adó) esetleges bevezetése. Miközben az Európai Bizottság már 2010 őszén arra jutott, hogy egy 5 százalékos adóból is évi 25 milliárd eurós bevétel származna, és az Európai Parlament is szimpatizálni kezdett az új adónemmel, annak bevezetéséhez azóta sem kerültünk egyetlen lépéssel sem közelebb. A pénzügyi tranzakciós adóról a magyar gazdaságpolitikában is évek óta folyik a vita, amely legutóbb éppen a napokban vetett újabb hullámokat.

Az új adónem esetleges bevezetése előtt mindenképpen körültekintően kell elemezni a várható hatásokat, különösen akkor, ha ezzel kapcsolatosan más országok tapasztalatai rendelkezésre állnak. A svéd példa lehet a legtanulságosabb, ezért röviden áttekintettük, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésétől annak megszüntetéséig milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a svédek.

Pénzügyi tranzakciós adó, avagy mit adóztatunk?

A pénzügyi tranzakciós adó (financial transaction tax – FTT) számos ügyletre kivethető, jellemzően a pénzügyi instrumentumok adás-vétele, transzferálása, kibocsátása kapcsán, de ebbe a körbe tartozhatnak a pénzügyi eszközökre kirótt illetékek is. A pénzügyi tranzakciós adó egyébként jellemzően forgalmi típusú adó, és számos módon történhet a kivetése: korábban az Egyesült Királyság esetében a vevőket adóztatták, Japánban pedig az eladókat, de lehetséges mindkét oldal adózatása is, mint ahogy ezt a svédek tették. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján az adóztatásnak számos módozata ismert, példaként említendő, hogy a hitelviszonyt megtestesítő, költségvetést finanszírozó papírok esetében nem minden esetben történt adókivetés – és ez az alapelv az árjegyzőkre (market makers) is igaz volt -, ugyanakkor a tőzsdei értékpapírok esetében jellemző volt az adóztatás.

A pénzügyi tranzakciós adó Svédországban

Svédország 1984. január 1-jén vezetett be 0,5 százalékos pénzügyi tranzakciós adót a társasági részesedésekre. Az adó minden olyan, Svédországban bonyolított ügyletre vonatkozott, amelyet helyi bankokon vagy brókertáraságokon keresztül végeztek, kivéve az ajándékozás és az öröklés esetében történő átruházásokat. 1986-ban a svéd kormány az adó mértékét 1 százalékra emelte, majd ezt követően a pénzügyi közvetítők közötti ügyletekre is kiterjesztették az adót 0,5 százalék mértékkel.

1989-ben az adóztatás további kiterjesztésére került sor: a 90 napnál rövidebb futamidejű állampapírok esetében 0,2 százalékos, a hosszabb futamidők körében pedig 0,3 százalékos adót vezettek be.

1990 áprilisában az állampapírokra kivetett pénzügyi tranzakciós adót eltörölték. 1991 januárjában a még fennálló pénzügyi tranzakciós adót a svéd kormány 50 százalékkal csökkentette, majd ezt követően 1991 decemberében a teljes pénzügyi tranzakciós adót megszüntették.

Svéd tapasztalatok

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését követően a tranzakciók jellemzően alacsony adóztatású vagy teljesen adómentes országokban kerültek lebonyolításra. Mivel a tranzakciók volumene igen jelentősen visszaesett, a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételeket szinte teljesen eltüntette a tranzakciók árfolyamnyereségére kivetett személyi jövedelemadó drasztikus csökkenése. Az árfolyamnyereség adójának csökkenése egyébként azzal is összefüggött, hogy az adó bevezetésének kihirdetését követő 30 napban a stockholmi tőzsde közel 5,5 százalékot esett, majd az adó emelésének hírére további 1 százalékos tőzsdei áresés következett be.

A részvényárak jelentős csökkenése mellett 1986-ban - amikor az adó duplájára emelkedett – a 11 legaktívabban kereskedett svéd részvény forgalmának 60 százaléka Londonba vándorolt, az 1990-es évekre pedig már a korábbi svéd tőzsdei forgalom 50 százalékát Londonban bonyolították. A külföldi befektetők jellemzően külföldre helyezték át a kereskedést, míg a belföldi befektetők jelentősen csökkentették részvénypiaci aktivitásukat.

Függetlenül attól, hogy az állampapírokra kivetett adó lényegesen alacsonyabb volt, mint részvények esetében, előbbiek kereskedelmére sokkal drasztikusabb hatást gyakorolt. Az adó bevezetését követő első héten az állampapír kereskedelem 85 százalékkal esett vissza. Az állampapírok esetében várt adóbevételt 1 500 millió svéd koronára becsülték, ugyanakkor átlagban nem folyt be több, mint 50 millió svéd korona, ami a tervezett adóbevételnek mindössze 4 százaléka. A futures-ok tekintetében a hatás még ennél is drasztikusabb volt, hiszen 98 százalékos visszaesés következett be, míg a opciós kereskedelem teljesen megszűnt.

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését támogatók azzal érveltek, hogy a pénzügy tranzakciók destabilizálják a gazdaságot, valamint jelentősen hozzájárulnak a jövedelemkülönbségek létrejöttéhez. Ez az elv abban a svéd társadalmi berendezkedésben, ahol a jövedelemegyenlőség elve kifejezetten hangsúlyos volt, széles körű támogatásban részesült.

Tanulságok

Hosszasan lehetne elemezni, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése milyen hatásokkal járna Magyarország esetében, egy azonban biztosnak tűnik: amit megnyernénk a réven, annak többszörösét buknánk el a vámon. Amennyiben Magyarország a régióban egyedüliként vezetné be az adót, várhatóan a tranzakciók zöme a környező országokba vándorolna át: az osztrák, német vagy lengyel pénzügyi piacok ennek biztos haszonhúzóivá válnának. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését azonban nem csak régiós szinten szükséges áttekinteni, hiszen egy európai szintű bevezetés esetén a tranzakciók – természetüknél fogva – pillanatok alatt az amerikai kontinensre vagy éppen az ázsiai pénzügyi piacokra vándorolnának. Nem véletlen, hogy az adó bevezetését több uniós tagállam kifejezetten ellenzi, ezek között található az Egyesült Királyság, Olaszország, és nem véletlenül Svédország.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább