Facebook image
Mentés

2019 az értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek éve lesz?

A vállalatok versenyképességének meghatározó tényezője a megfelelő képzettségű, végzettségű munkavállalók megszerzése és megtartása. A munkatársak és a kulcspozícióban lévő vezetők hosszú távú elkötelezettségének megőrzésének hatékony eszköze a béren kívüli ösztönzőrendszer, melyben 2019-ben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségére épülő juttatási rendszerek.

Az utóbbi években Magyarországon is egyre inkább teret nyernek azok a megoldások, amelyek a különböző jogszabályok által biztosított lehetőségeket és előnyöket kiaknázva képesek a munkavállalókat érdekeltté tenni a vállalat eredményes működésében, növekedésében. Az alternatív javadalmazási lehetőségek kereteit a vezetők és a munkavállalók tekintetében a személyi jövedelemadó törvény, az MRP törvény és a polgári törvénykönyv jelöli ki, meghatározva az egyes juttatási formák előnyeit és következményeit is.

Az értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek keretében a munkavállalók részére tagsági jogokat megtestesítő értékpapír (üzletrész, részvény) vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (vételi, jegyzési jog) juttatható, amelyek mindegyikéhez különböző, kedvező adózási feltételek is kapcsolódnak.

Miért érdemes munkavállalói értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszereket kialakítani?

A munkavállalói juttatási programok egyszerre biztosítanak a munkavállalók, vezető tisztségviselők, valamint a munkáltatók számára egyaránt kedvező adóterhelésű juttatást, továbbá a munkáltatók számára egy jól szabályozható, eredményes eszközt a munkavállalók elkötelezettségének biztosítása érdekében.

Ezek az ösztönzőrendszerek a vállalatra szabott, megfelelő kialakítás esetén  növelhetik a munkavállalók lojalitását, a vállalkozás iránti hosszú távú elkötelezettségét, közvetlenül érdekeltté tehetik a munkavállalót a nyereséges működésben, a vállalat teljesítményének javulásában. Támogathatják a kulcspozícióban lévő alkalmazottak megtartását és toborzását. Mindez, megfelelő kialakítás esetén, kedvező adóvonzattal érhető el mind a magánszemély, mind a vállalkozás számára. 

Milyen jövedelem adható egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerrel?

Ezeknek a rendszereknek a fő célja, hogy a munkavállalók tulajdonosi szemléletét, a társaság iránti elkötelezettségét erősítse és lehetőséget adjon a vállalkozásoknak kedvező formában erre ösztönözni munkavállalóit. Ezt jellemzően azáltal érik el, hogy a dolgozókat a vállalkozás nyereségéből osztalék, vagy értéknövekedéséből a juttatásként kapott értékpapírok eladása által árfolyamnyereség formájában jövedelemhez juttatják, de vannak ettől eltérő jövedelem juttatására lehetőséget adó ösztönzőrendszerek is.  Egy-egy cég lehetőségeitől, illetve a tulajdonosi szándéktól függően kialakítható olyan ösztönzőrendszer, amely kizárólag csak az egyik szempont alapján részesíti juttatásban a munkavállalót, de olyan is, mely a nyereségből és az értéknövekedésből egyaránt részesedést kínál.

Mekkora megtakarítás érhető el egy részvényjuttatási program bevezetésével?

10 millió forint jövedelem

adókövetkezményei

Nettó juttatás

(Ft)

Bruttó juttatás

(Ft)

Munkáltató összköltsége

(Ft)

Nettó kifizetés 

aránya

 

Bérjövedelem adóterhelése

10 000 000

15 037 594

18 195 489

54,96 %

Osztalékjövedelem adóterhelése*

10 000 000

11 764 706

11 764 706

85,00 %

Árfolyamnyereség adóterhelése*

10 000 000

11 764 706

11 764 706

85,00 %

* Feltételezve, hogy a szociális hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló más jövedelmeivel eléri.

Milyen előnyei vannak egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszernek?

Egy ösztönzőrendszer esetében a munkáltató számára nem feltétlenül vagy nem kizárólag a kedvező adóterhelésű, ezáltal számára olcsóbb jövedelem juttatása a cél, hanem a munkavállalók megtartása vagy a nagyobb teljesítmény honorálása.

Az egyes értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek között több olyan lehetőség is van, melynek már jogszabály által is meghatározott feltétele elérendő célok kitűzése, vagy a juttatási feltételek megfogalmazása. Ugyanakkor ezek, a munkavállalók lojalitásának jutalmazására vonatkozó megoldásokkal együtt egy sokkal kevésbé szabályozott rendszerben, különböző opciós jogok alkalmazásával is szinte minden esetben rugalmasan kialakíthatók.

A személyi jövedelemadó törvény által meghatározott ún. munkavállalói értékpapírjuttatási program esetében például kötelező tartási időt ír elő a jogszabály. Ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló az ennek keretében szerzett értékpapírból csak az értékpapír-juttatást követő második év leteltét követően szerezhet pénzbeni jövedelmet. A javadalmazási célú MRP pedig jellemzően feltételként írja elő, hogy a jövedelem juttatását a vállalkozás gazdasági teljesítményének javulásához kell kötni valamilyen objektív mutató megállapításával. Emellett az MRP szabályozása ugyancsak tartalmaz kötelezően előírt fenntartási időt.

Cégre szabható értékpapír-juttatási megoldások

A szabályozás többféle értékpapír-juttatási lehetőségnek enged teret, lényeges különbségeket meghatározva az egyes típusok között.  A három fő juttatási csoport: 

  • törzsrészvény (javadalmazási MRP, munkavállalói értékpapír-juttatási program és hagyományos törzsrészvényjuttatás, illetve részvényopciók),
  • elsőbbségi részvény (dolgozók és/vagy tulajdonosok részére),
  • dolgozói részvény. 

Az egyes ösztönzőrendszerek eltérő lehetőségeket biztosítanak az adókedvezmények, költségek, adminisztráció vagy nem utolsó sorban a tulajdonos számára biztosítékot, garanciákat nyújtó megoldások terén. 

A juttatási programok közötti legfontosabb eltérések néhány fő paraméter meghatározhatók, ilyen  például, hogy a juttatás  milyen munkavállalói kört és létszámot fedjen le,  milyen jogosítványokat biztosítson, a részesedéshez kapcsolódó jogok rugalmasan alakíthatók legyenek-e.  Fontos, hogy milyen adóvonzatok jelentkeznek munkáltatói és munkavállalói oldalon, mennyire  bonyolult a program működtetése, és a mekkora költséggel jár , s nem utolsó sorban, hogy milyen biztonsági megoldásokat ad tulajdonos számára.

Minden cégre kialakítható a testreszabott, számára leghatékonyabb és legkisebb kockázatot hordozó ösztönzőrendszer a fenti juttatási formák alkalmazásával. Azoban azt látni kell, hogy az értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése igen összetett feladat. A legkedvezőbb megoldás kialakításához fontos az összes lényeges körülmény felmérése, a célok pontos meghatározása, és az implementáció gondos megtervezése. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy egy megfelelően kialakított program rendkívül hatékonyan támogathatja a vállalkozás munkaerő megtartó képességét, növekedését, hosszú távú eredményességét és hatékonyságát, ezáltal a tulajdonosi jövedelmek megőrzését, növekedését!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom