Mentés

Miért lesz áfakockázata egy rutinszerű év végi transzferár-korrekciónak?

Egy többtagú cégstruktúrában, anya-leányvállalati kapcsolatban fontos a szerepe a belső ügyletek elszámolásának. Ezen kapcsolt vállalkozások esetében az adóhatóság figyelemmel kíséri, hogy milyen árazás/ellenérték mellett valósul meg a nem független felek között a termék- vagy szolgáltatásértékesítés és milyen áfavonzatok kapcsolódnak ezekhez. Különösen igaz ez az év végi transzferár-korrekciókra.

Az egymástól nem függetlenül működő, kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásaikban nem kötelesek piaci árakat alkalmazni polgári jogi szempontból. A szerződéses szabadság ezt lehetővé teszi, az adót azonban esetükben is a szokásos piaci ár alapján kell megállapítani. 

A Tao. tv. alapján amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban nem szokásos piaci árakat alkalmaznak, úgy a társasági adófizetési kötelezettség meghatározása céljából az adózás előtti eredményüket ennek megfelelően módosítaniuk kell. Sok kapcsolt vállalkozás épp ezért eleve inkább piaci árak alapján számol el egymással, így elkerülve a piaci és a megállapodott árak közötti különbözet miatti adóalap-módosításokat. Ebben az esetben nincs szükség az év végén transzferár-korrekcióra sem.

Ha a transzferárak korrekciójára év végén mindenképpen sor kerül 

Azoknak a vállalatoknak, amelyek év közben olyan szerződéses árakkal dolgoznak, amelyek nem minősülnek szokásos piaci árnak, az év végén - többféle módszerrel van erre lehetőség – kell korrekciót végezniük, hogy ennek eredményeként a köztük lévő elszámolás árazását piacinak lehessen tekinteni. Ilyenkor merül fel a kérdés, ezen év végi transzferár-korrekciók áfabeli megítélése kapcsán: áfás, nem áfás, áfa hatályán kívüli vagy áfamentes lesz-e az elszámolás?

Általánosságban elmondható, hogy áfát akkor kell fizetni, ha a felek között:

  1. teljesül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, 
  2. ez a termékértékesítés / szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében történik, valamint 
  3. a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás és az ellenérték között egyenes, közvetlen és szükségszerű összefüggés van. 

Lefordítva áfás nyelvezetre a kérdés itt az, hogy az év végi transzferár kiigazítás ellenértéknek minősül-e? Ha igen, milyen termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenében adják? És végül van-e egyenes, közvetlen és szükségszerű összefüggés a nyújtott termékértékesítés / szolgáltatásnyújtás és a transzferár-korrekció között? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, tisztázni kell, hogy a kapcsolt vállalkozások pontosan hogyan végzik a transzferár-korrekciót.

Hogyan lehet megítélni a transzferár-korrekciót áfa szempontból?

Egy transzferár-korrekció önmagában nem minősül önálló ügylet ellenértékének (a transzferár-korrekció átadója nem kap önálló szolgáltatást),így automatikusan nem fog az áfa hatálya alá tartozni. Az általános forgalmi adó szempontjából az lesz a perdöntő, hogy a transzferár-korrekció vajon kapcsolódik-e egy korábban teljesítésbe ment ügylethez?

  1. Egy konkrét termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének utólagos módosítása

Amennyiben a felek azért végeznek év végi árkorrekciót, hogy ezzel az év során teljesített egy vagy több konkrét termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét utólag módosítsák, az árkorrekció egy korábban teljesített ügylet adóalapját utólagosan módosítja, így azt helyesbítő számlával (csoportos helyesbítő számlával) kell bizonylatolni. Ha a konkrét teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke ezáltal nő, vagy a befogadott ügylet ellenértéke csökken, akkor az áfatartalom összértéke is módosul. Ezért akár az eredeti időszak önellenőrzése is szükségessé válik, hiszen a fizetendő áfa összege nő, illetve a levonható áfa összege csökken.

  2. Nem konkrét ügylethez kapcsolódó év végi transzferár-korrekció

Más a helyzet, ha az év végi transzferár-korrekció nem egy korábban teljesített ügylethez kapcsolódik. 

Az Európai Bíróság a transzferár-korrekciók áfa hatását ugyan nem tárgyalta, de a Bausystem ügyben (C-222/81) kiemelte, hogy a késedelmi kamat nem része az ellenértéknek, hanem a késedelmes teljesítésért járó kompenzáció. Ennek analógiájára lehet arra hivatkozi, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások között teljesített ügyelet ellenértékét a teljesítést követő időpontban kizárólag a "megfelelő jövedelmezőség" teljesítése érdekében módosítják, az az áfa alapjára nincs kihatással. Az ilyen esetekben a felek között érvényesen teljesült az ügylet, a teljesítésre tekintettel fizetett ellenérték összegét mindkét fél elfogadta. A teljesült ügylet ellenértékének módosítása nem polgári jogi eredetű, így tehát a transzferár-korrekció és teljesített ügylet között nincs egyenes, közvetlen összefüggés. Ez az áfa szempontjából azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-módosítás az áfaalapot nem érinti, a korábban kiállított számlákat sem kell helyesbíteni.

Ugyanakkor az év végi transzferár-korrekció áfakihatása csak a részletek ismeretében ítélhető meg teljesen pontosan. Belföldi – például két belföldi adóalany közötti, vagy magyar adószámos külföldi és belföldi adóalany közötti – ügyletek esetén az adóhiány-kockázat még jelentősebb, mint a nemzetközi ügyleteknél.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább