Mentés

Újabb eszköz az adóelkerülés visszaszorítására – éles az országonkénti jelentés

Május 15-én kihirdették azt a törvénymódosítást, amely beemeli a hazai jogba a vállalatcsoportokra vonatkozó kötelező országonkénti (CbC) jelentést. A magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb kérdéseket és határidőket foglaljuk össze az alábbiakban; mikor kell egy magyar társaságnak CbC jelentést benyújtania, és az egyelőre különleges helyzetben lévő, az USA-ban végső anyavállalattal rendelkező társaságok mire számíthatnak az adatközlés kapcsán?

Mi a CbC jelentés lényege? 

Korábbi bejegyzésünkben  ismertettük a törvénytervezet főbb szabályait, amely szerint a jelentés az agresszív adótervezés és adóstruktúrák elleni fellépés eszközeként a több országban működő és adózó cégek főbb adatainak bevallását teszi kötelezővé, és ezzel átláthatóvá az adóhatóságok számára.

A jelentésre kötelezett vállalatcsoportok pénzügyi és operációs adatainak rendszeres közlése alapján az egyes államok adóhatóságai képet kapnak a multinacionális vállalatcsoport tagjainak - legyen az társaság vagy telephely – egy adott országbeli működéséről. Felmérhetik és értékelhetik az adókockázatokat pl. a transzferárazás, az adóalap erózió és a nyereségelvonás kapcsán. Bár adóhatósági megállapítást pusztán a CbC jelentésre alapítani nem lehet, de a NAV az országonkénti jelentés adatait az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztása, illetve adóellenőrzés keretében történő vizsgálata során felhasználhatja.

Amikor a magyar csoport-tagnak kell CbC jelentést benyújtani

A jelentési kötelezettséget mindig az adott pénzügyi év (amelyről a jelentés készül) tekintetében kell megvizsgálni. Főszabály szerint a magyar társaságnak kell benyújtania a jelentést, ha végső anyavállalatnak minősül. Az első pénzügyi év, melyről jelenteni kell, a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti év, és a jelentés elkészítésére, valamint benyújtására a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónap áll rendelkezésre. Azaz a naptári éves magyar végső anyavállalatnak alapesetben 2017. december 31-ig kell a CbC jelentést benyújtania a NAV-hoz. 

A magyar társaság lehet a jelentés benyújtására kötelezett - noha nem minősül végső anyavállalatnak -, amennyiben: 

  • a végső anyavállalat olyan országban van, ahol nincs CbC jelentési kötelezettség
  • vagy a végső anyavállalat rendszerhiba miatt nem képes a jelentést benyújtani (azaz az anyavállalt országa felfüggesztette, vagy elmulasztotta az információ megosztását),amit a magyar adóhatóság jelez a magyar csoport-tag számára, 
  • az anyavállalat országának nincs olyan hatályos információcsere-egyezménye Magyarországgal, mely kifejezetten kiterjedne az országonkénti jelentésre és jelenleg ez a helyzet USA-Magyarország viszonylatában is!

Mi is pontosan a teendő az USA-beli végső anyavállalat esetében?

Tipikusan a nem EU-s adóügyi illetőségű (harmadik országbeli) végső anyavállalatok esetében fordulhat elő, hogy az adott országban van ugyan jelentéstételi kötelezettség, azonban nincs olyan hatályos információcsere-egyezmény, amely a CbC jelentésre is kiterjed. Így merül fel a magyar társaság CbC jelentésbenyújtási-kötelezettsége. Folyamatban van az a törvényjavaslat, amely az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális egyezmény hazai jogba történő átültetését szolgálja, jelen állapot szerint 32 nem EU-s országgal. Köztük Brazíliát, Mexikót, Kanadát, a Kínai Népköztársaságot és az Orosz Föderációt, valamint Svájcot is megtalálhatjuk, nem szerepel ugyanakkor a listán az Egyesült Államok. Mindez nemcsak nálunk, de más EU-s országokban is fejtörésre adhat okot az amerikai végső vállalattal rendelkező csoport-tagok számára. 

Ugyanis hiába fog az USA illetőségű végső anyavállalat CbC jelentést benyújtani az USA-ban, ha azt hatályos információcsere-egyezmény hiányában a magyar adóhatóság nem kapja majd meg. Ekkor lehet megoldás, ha az USA-beli végső anyavállalat egy EU-s tagállambeli csoport-tagot jelöl ki a jelentés benyújtására, s ez mentesíti a magyar társaságot az önálló benyújtás alól. Ennek hiányában azonban – mindaddig, amíg az USA nem csatlakozik a CbC jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális egyezményhez, vagy kétoldalú megállapodás keretében nem biztosítja a CbC jelentés tekintetében az információcserét Magyarországgal -, a magyar társaságnak jelentést kell majd benyújtania. 

Adatszolgáltatási határidők, mulasztáshoz kapcsolódó szankció

A végső anyavállalatnak minősülő, vagy anyavállalatnak kijelölt magyar társaságra (a végső anyavállalat a magyar csoport-tagot is kijelölheti, hogy az összes EU-s tagállambeli csoport-taggal kapcsolatos országonkénti jelentést benyújtsa) egyaránt a végső anyavállalatra vonatkozó jelentésbenyújtási-határidő vonatkozik. 

Az önállóan jelentésre kötelezett magyar vállalatok adatszolgáltatási határideje a fent leírtaktól eltérően egy évvel később lép életbe. Első ízben a 2017. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évről kell az olyan magyar csoport-társaságnak jelentést beadnia majd, amely nem minősül végső anyavállalatnak, vagy nem jelölték ki anyavállalatnak. 

A magyar társaság:

Honnan származnak az adatok a jelentéshez:

CbC jelentés benyújtásának határideje

(naptári éves pénzügyi év)

végső anyavállalat

a magyar anyavállalat maga gyűjti össze

2017. december 31.

kijelölt anyavállalat

a magyar anyavállalatnak kijelölt társaság kikéri a külföldi anyavállalattól

2017. december 31.

önállóan jelentésre kötelezett

a magyar csoport-tag kikéri a külföldi anyavállalattól

2018. december 31.

Ha a magyar társaságnak a végső anyavállalattól kell kikérnie a jelentéstételhez szükséges adatokat, és azt teljes körűen nem tudja beszerezni, akkor ezt a körülményt – az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésekor – jeleznie kell a NAV részére. A hiányos jelentéstétel miatti 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának a zsinórmértéke az elvárható magatartás elve. Ennek alapján jelenleg még nehéz pontosan meghatározni, hogy szükség esetén mire lehet majd konkrétan hivatkozni a bírság alóli eredményes mentesüléshez, mindenesetre e szabály figyelembevételekor nem a mulasztást elkövető társaságot kell alapul venni, hanem az adott helyzetben lévő társaságok általánosan tanúsított magatartását. 

Milyen adatokat kell bejelenteni a NAV felé?

Az általános szabály szerint az adatjelentési kötelezettség minden céget terhel, amely olyan csoport tagja, ahol az előző évi konszolidált bevétel a 750 millió EUR-t eléri vagy meghaladja. A magyar csoport-tagnak adott pénzügyi év utolsó napjáig (kivétel az első évben, amikor is a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül),be kell jelentenie a NAV-hoz az alábbi adatokat:

  • a nevét, székhelyét és adóazonosító számát, 
  • a CbC jelentéssel érintett pénzügyi év utolsó napját, 
  • azt, hogy CbC jelentés benyújtására kötelezett (mint végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet, vagy önállóan jelentésre kötelezett),vagy azt, hogy CbC jelentés benyújtására nem köteles.  Utóbbi esetben meg kell jelölnie azt a csoport-tagot és annak adóügyi illetőségét, amely a csoport nevében a CbC jelentést benyújtja majd. 

A gyakorlatban tehát a magyar társaságok jelentős részének ez év végéig már bejelentést kell tennie a CbC jelentéssel kapcsolatban a NAV-hoz a 2016-os üzleti év vonatkozásában. Ha változnak a bejelentett adatok, azt 30 napon belül jelenteni kell az adóhatóságnak.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább