Mentés

Munkavédelmi képviselő – valóban kötelező?

A nemrégiben közzétett munkavédelmi ellenőrzési terv kapcsán ismét többször merülnek fel kérdések a munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatban, esetenként olyan formában, hogy milyen felelősség terheli a munkáltatót a munkaügyi képviselő választás kapcsán, hogyan „vegye rá” a munkavállalóit arra, hogy munkaügyi képviselőt válasszanak.

A kérdés felvetése azt jól mutatja, hogy a munkáltatók jobbára tisztában vannak a munkaügyi képviselő megválasztásának kötelezettségével, és a tavalyi jogszabály-módosítás tényével is, amely a kötelezettség feltételeként a húszfős létszámot állapította meg. Azt tapasztaltuk azonban, hogy még mindig sok félreértés övezi a témát, ezért célszerűnek láttuk összefoglalni álláspontunkat a legtöbbször feltett kérdésekre vonatkozóan. 

Mi a munkáltató kötelezettsége a munkaügyi képviselő kinevezése kapcsán? 

A témában közzétett értelmezések egy része egy fontos pontban félreérthető. A megjelent anyagok ugyanis több esetben is azt sugallják, hogy a munkáltatónak kötelessége gondoskodni a munkavédelmi képviselő megválasztásáról, aminek akkor tesz eleget, ha a képviselő megválasztása ténylegesen megtörtént. Ez azonban nem fedi a munkáltatóra vonatkozó törvényi előírást. 

A jogszabály szövege egészen pontosan úgy szól, hogy „munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége”.  

A rendelkezés nyelvtani értelmezése szerint nyilvánvaló, hogy a kötelezettség magának a választásnak a megtartására vonatkozik, és a munkáltató kötelezettsége nem terjed túl azon, hogy a választást le kell bonyolítania és az ehhez szükséges feltételeket biztosítania kell. 

A vonatkozó jogszabály tehát nem a munkaügyi képviselő tényleges megválasztását írja elő kötelezően a munkáltató számára, hanem csak a választás megtartását

Más szóval a jogszabály a munkavédelmi képviselő megválasztását mint a munkavállalók jogát, és nem mint a munkáltató kötelezettségét deklarálja. Az előírás célja végső soron az, hogy a munkavállalók gyakorolhassák azt a jogot, hogy munkavédelmi képviselőt válasszanak. Ha azonban a munkavállalók nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, akkor nem lehet őket erre kötelezni, illetve ezt nem lehet a munkáltató terhére róni. 

A munkavállalói képviselő megválasztása (nem csak) húszfős létszám esetén biztosítandó

Fontos azt is kiemelni, hogy maga a jogszabályi előírás nem új. A munkavédelmi képviselő megválasztásával kapcsolatosan egy 2004-es jogszabály-módosítás fektette le a ma is hatályos alapvető szabályokat, amely akkor még ötvenfős létszámküszöböt határozott meg. A módosításhoz fűzött indokolás szerint: „Döntően fontos változásként jelenik meg a törvény azon előírása, mely szerint – az alanyi jogosultságtól eltérően – a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál kötelező munkavédelmiképviselő-választást tartani. Tekintve, hogy a választás eredményességét, illetve érvényességét a törvény nem tudja garantálni, csak a választás megtartását írja elő. […] A választás megtartásának szabályos lebonyolításáért a munkáltató felelős.” 

Ezzel összhangban áll a 2016-ban hatályba lépett módosítás is, amely a munkáltatói kötelezettséggel kapcsolatban ismét a választás megszervezését írja csak elő:  „A  rendelkezés hatálybalépésével egységesen minden húsz főt elérő munkáltatónál az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmiképviselő-választást.”

Ettől függetlenül ugyanakkor a jogszabály azt is előírja, hogy húsz főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó munkáltatónál is teljesítenie kell a munkáltatónak a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettségeit, ha az ott működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy akár a munkavállalók többsége kezdeményezi a választás tartását. 

A munkáltatónak biztosítania kell a képviselőválasztás megtartását

Fontos azonban, hogy akár a létszámküszöb átlépése miatt, akár kérelemre történik a választás, a munkáltatónak aktív közreműködést kell vállalnia a képviselő megválasztásában, amely kötelezettség nem hárítható a munkavállalókra. Elvi éllel mondta ki egy bírósági döntés a 2016 előtti szabályozás kapcsán, hogy ha a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszáma az ötven főt eléri, a képviselő-választás megtartása kötelező, a munkáltató annak lebonyolítását, feltételeinek biztosítását nem mellőzheti arra hivatkozva, hogy a munkavállalók a választást nem kezdeményezték.

Véleményünk szerint a munkáltató akkor teljesíti a rá háruló kötelezettségeket, ha a munkavállalók figyelmét a választás lehetőségére felhívja, a választást kiírja, biztosítja annak lebonyolítását, illetve az egyéb körülményeket is, pl. a választás lebonyolításához szükséges munkaközi szünet kiírásával, megfelelő helyszín rendelkezésre bocsátásával. 

Egy választás nem biztos, hogy elég

Szót kell még ejteni arról a rendelkezésről is, amely a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. Ebbe a körbe pedig beletartozik a szavazás érvényességének és eredményességének kérdése is. 

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni azzal, hogy új választást harminc napon belül tartani nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a választás érvényes, de eredménytelen, amely abban az esetben következik be, ha az adott választáson megfelelő létszámú munkavállaló vesz részt, de egy jelölt sem kapja meg a leadható szavazatok legalább harminc százalékát. Ebben az esetben harminc napon belül kell új választást tartani. Tehát a munkáltató a választás érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén sem dőlhet hátra, a választással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését a fenti határidők figyelembe vételével meg kell ismételnie. A megismételt választás esetén a választásra jogosultak egyharmadának részvétele is elegendő az érvényességhez. Amennyiben a megismételt választás is érvénytelen, vagy – bár a jogszabály ezen a ponton nem egyértelmű – eredménytelen, akkor újabb választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

Összegzéseként kiemelhető, hogy a munkavédelmi képviselő megválasztása nem a munkáltató kötelezettsége, hanem a munkavállalók joga, ugyanakkor a munkáltató részére a választás lebonyolítása és feltételeinek biztosítása kapcsán tevőleges kötelezettségeket ír elő a jogszabály. Ugyanakkor álláspontunk szerint nem alakul ki a munkáltató terhére róható jogszerűtlen állapot, ha a munkáltatói kötelezettségek teljesítése ellenére a munkavállalók nem élnek a jogukkal, hogy munkavédelmi képviselőt válasszanak.

Fontos ugyanakkor rögzíteni azt is, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogok a munkavállalókat munkavédelmi képviselő nélkül is megilletik, azokat a munkavállalók a munkáltató felé közvetlenül gyakorolhatják.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább