Mentés

Járulékcsökkentés kell a jobb versenyképességhez

További járulékcsökkentésre is szükség lenne ahhoz, hogy a magyar vállalatok és a bérek versenyképessége növekedni tudjon. A vállalatok versenyképessége szempontjából a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló, illetve a foglalkoztatás összköltségének alakulása az egyik legfontosabb tényező.

Élen vagyunk a járulékterhekben a régióban

A megfelelő munkaerő elérése és megtartása kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség. 

A minimálbér az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett a régióban. Az országok eltérő ütemben növelték a minimális bérek értékét; a szlovákok több mint megduplázták 2006-os szintjüket, Lengyelországban közel 90, Magyarországon 60 százalékos minimálbér-növekedés valósult meg, míg a csehek 31 százalékot emeltek ez idő alatt. Ennek megfelelően a bérszintek régióbeli sorrendje is átalakult; 2016 végére Lengyelország az élre tört, Szlovákia felzárkózott mellé, Magyarország az utolsó helyre szorult.

A bérekre rakódó közterhek szintje, az adóék  régiós alakulása Magyarország számára kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársai számára.  

A 6 évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével – ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat – éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek. 
Ország/ÉvMin. bér 2006 (EUR)Min. bér 2016 (EUR)Min. bér változása (%)Adóék 2016 (%)
Lengyelország222417+8835,78
Szlovákia180405+12541,49
Csehország279365+3142,97
Magyarország221350+5948,25

A költségvetési bevételek kedvező alakulása fedezetet biztosítana a további járulékcsökkentésre   

A bérszintek növekedése nem csak a minimálbér szintjén jelenik meg, a munkaerőhiány miatt a bérnyomás emelkedik, amelyet éppen a magyar tulajdonú cégek bírnak kevésbé kigazdálkodni. A csökkenő teljes bérköltség lehetővé tenné számukra, hogy vagy ugyanolyan bérköltség mellett magasabb nettó fizetést biztosítsanak a dolgozóknak, vagy a megtakarítást a cég versenyképességét növelő beruházásokba forgassák vissza. 

Természetesen nem elhanyagolható szempont, hogy van-e fedezet minderre nemzetgazdasági szinten. Mivel az államháztartás egyenlege – a növekvő adóbevételeknek is köszönhetően – kedvezően alakul, illetve ha a 2016. decemberi rendkívüli költségvetési kiadások volumenét nézzük, joggal gondolható, hogy a büdzsé jelentősebb járulékcsökkentést is lehetővé tenne, ha erre a szándék megvan. Ha a szlovák, cseh szintre szeretnénk azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében.

A munkaerő bérezését kedvező adózással segíti a cafeteria és az értékpapír-juttatási program 

A cégek emellett a kedvezőbb adózási feltételekkel adható cafeteriaelemekkel és a régióban is egyre népszerűbb béren kívüli juttatási programokkal tudják költségérzékenyen, béren túli elemekkel motiválni, megtartani munkatársaikat. A kulcspozícióban dolgozók számára vonzó és hatékony eszköz a munkavállalói értékpapír-juttatási program, amely a vállalati adottságoknak megfelelően testreszabható, ugyanakkor a szabályozás által biztosított kedvező adózási feltételei miatt költséghatékony is a cégek számára. Egy átgondolt részvényjuttatási program keretében a munkáltató ugyanakkora nettó összegű juttatást közel 40 százalékkal kisebb összköltség mellett tud biztosítani a munkatársaknak. 

A juttatási programok persze csak kiegészítői lehetnek egy versenyképes bérezésnek, így a munkáltatók számára a legfontosabb kérdés az állandó költséget jelentő, bértömegre rakódó járulékok csökkentése. Munkáltatói szemmel ez a tétel fontosabb, mint a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklése.

Nettó, bruttó bér és teljes bérköltség alakulása 2017-ben

Bérköltség összetétele

Minimálbér

esetén

2017. februári átlagbér

esetén

Bruttó jövedelem127.500 Ft274.300 Ft

Nettó jövedelem

84 788 Ft

182 410 Ft

Államnak befizetett adók és járulékok

72 675 Ft

156 351 Ft

Munkáltató összköltsége

157 463 Ft

338 761 Ft

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább