Mentés

Hogyan ellenőriz a NAV 2017-ben?

A NAV az elmúlt napokban tette közzé a 2017. évre szóló ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatóját, érdemes elmélyedni a részletekben!

A tájékoztató szerint - a korábbi évekhez hasonlóan - a NAV a gazdaság fehérítését, az adócsalások visszaszorítását, a központi költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében az önkéntes jogkövetésre való ösztönzést, ezáltal az adómorál javítását továbbra is az ellenőrzéseinek fő céljaként határozza meg.  

Kiemelt vizsgálati célok 

1. Célzott kiválasztás, hatékonyabb munkavégzés

Már a 2016. évben megújultak a NAV ellenőrzési szakterületének módszerei, illetve metodikája, azokat az adózókat az ellenőrzéseket célozták meg leginkább az ellenőrzésekkel, amelyeknél a célzott kiválasztás eredményeképpen valamilyen probléma volt érzékelhető. Ez a tendencia a tájékoztató tanúsága szerint az idei évben is folytatódik, így a csekély eredménnyel járó ellenőrzések helyett a NAV csak ott végez ellenőrzési tevékenységet, ahol az adóbevételek csökkenésének kockázata valószínűsíthető. Tehát ahol az adóhatóság azt tapasztalja, hogy az ágazati kockázatok jóval nagyobbak, mint az arra az adott ágazatra jellemző bevételi sajátosságok.

A célzott kiválasztásnál az adóhatóság egyre inkább a „jelenidejűséget” helyezi előtérbe. E cél megvalósításában a NAV segítségére vannak az EKAER és online pénztárgép adatok, továbbá a más országokból származó jövedelmek adóztatását lehetővé tevő adatcsere együttműködések. 

2. Adózói minősítés, támogató eljárás

A jogszabályok által biztosított jogosítványok és eszközök minél hatékonyabb kihasználása mellett a NAV ellenőrzési tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap a magas színvonalú informatikai támogatással megvalósuló kockázatkezelés és ellenőrzésre való kiválasztás. Emellett fontos szerepet játszik a NAV adó, vám és pénzügyőri, illetve bűnügyi szakágának együttes, egymást kiegészítő fellépése, közös vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, a társhatóságokkal történő együttműködésből származó előnyök széleskörű kiaknázása. 

Az adóhatósági ellenőrzések fő irányvonala - a tavaly bevezetett új szemlélet sikerének köszönhetően - továbbra is az adózói életút, az adózó jellemzőinek vizsgálata, valamint a hatékony kockázatelemzésen alapuló érintett adózóhoz igazodó eljárások lefolytatása. 

Az önkéntes jogkövető magatartásra ösztönzés, 2017-ben is kiemelt cél az adózói minősítési eljárások során. Az új szemléletű eljárásoknak köszönhetően 2016-ban az „adózóbarát” vizsgálatok hatására kiugróan jelentős mértékű – számszerűsítve 5,7 milliárd Ft - volt az adókötelezettség növekedés.  

A NAV 2017. január 1-jei hatállyal vezette be az adózás rendjéről szóló törvénybe az ún. támogató eljárás jogintézményét, amellyel az együttműködni kész adózók segítését célozta meg. Ezzel az új, prevenciós célt is szolgáló eszközzel az adóhatóság az önkéntes jogkövető magatartást kívánja előmozdítani, határozottan el kívánja különíteni a nem jogkövető, csalárd tevékenységet folytató adózói kört, akikkel szemben még szigorúbb eszközöket alkalmaznak a jövőben. 

Az ellenőrzési irányelvben foglaltaktól eltérően azonban az is látszik, hogy a magánszemély adózók adómoráljának megváltoztatása érdekében a támogató eljárást azokban az esetekben is alkalmazni kívánja az adóhatóság, ahol korábban bevétel eltitkolás miatt a legszigorúbb jogkövetkezményeket alkalmazta. 

3. A legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése

A tavalyi évhez hasonlóan idén is nagy hangsúlyt kap a legnagyobb adóteljesítményű adózók folyamatos, magas szintű ellenőrzése függetlenül adózói minősítésüktől, ezen társaságok költségvetésre gyakorolt kiemelkedő hatása miatt. Ez az adózói réteg összesített adóteljesítménye az adóbevételek több mint 2/3-át teszi ki.  

Ennek tükrében az adóhatóság kiemelt figyelmet kíván fordítani az adóbevételek csökkenését eredményező agresszív adótervezési metódusok feltárására  az ellenőrzés során. Az ellenőrzések kiemelt területei; az adózónál alkalmazott transzferár képzési gyakorlat; a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentések, a fejlesztési és különféle adókedvezmények, valamint a nagy összegű támogatásból megvalósuló beruházások, eszközbeszerzések.

A rejtett gazdaság feltárására irányuló ellenőrzések jelentik a célok utolsó nagyobb körét, ezt vesszük számba a következő bejegyzésben. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább