Mentés

Milyen változásokat hoz az új jövedéki törvény?

Jelentős változások előtt állnak a jövedéki és energia termékekkel foglalkozó társaságok, hiszen 2016. június 7-én az országgyűlés elfogadta a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényt, amely 2017 januárjától életbe lép, és a jogszabály végrehajtását szabályozó ágazati rendelet tervezet is megjelent a napokban.

Évek óta folyó jogalkotási munka eredménye az új jövedéki szabályozás, amely a várakozásoknak megfelelően hosszú évek óta most először tartalmaz meghatározó tartalmi és szerkezeti változtatásokat. A reform eredeti célja a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a területet szabályozó európai jogi normának való megfelelés volt, de időszerűvé tették a korszerűsítést a jelenlegi szabályozás alkalmazása során tapasztalt bizonytalanságok, illetve a technikai fejlődés is. Mindazonáltal megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az új szabályozás keretében mennyire sikerült megvalósítani az eredeti célokat.

Megtalálhatóak az új jogszabályban a területet érintő, az utóbbi időben hozott ítéletek konzekvenciái. A jogalkotó próbálta a régi szabályozás kapcsán felmerült értelmezési kérdéseket, valamint az európai gyakorlati tapasztalatokat beépíteni.

Energiaadózás – 2017-tól a jövedéki törvény hatálya alá kerül

Az egyik legjelentősebb változás, hogy a jövedéki szabályázás hatálya alá kerültek az energia adózással kapcsolatos kötelezettségek. Az energiaadóról és a hozzá kapcsolódó eljárásról szóló jelenleg hatályos jogszabály az új Jöt. hatálybalépésével hatályát veszti, az szinte teljes mértékben beolvad az új jövedéki törvénybe, mint önálló fejezet. Ezzel együtt az energiatermékek a jövedéki termékek alá kerülnek besorolásra. Ennek következményeképp a jövedéki eljárások rendelkezései, illetve a Jöt. szankciórendszere alkalmazhatóvá válik az esetükben. Az érintett adózók a korábban néhány oldal terjedelmű joganyag helyett egy bonyolult és jelentősen szigorúbb elvekre épített, az adóigazgatásban legszigorúbb szankciórendszert alkalmazó, rendészeti szerv által ellenőrzött területre léptek. Az energiaszektor szereplőinek tehát nagy figyelmet kell szentelniük a várható új jogszabályi környezet eredményezte kockázatok elemzésére. 

A jövedéki szankciórendszer az objektív felelősségen alapul, illetve az adómérték alapján számított jövedéki bírság kiszabása mellett további szankciók alkalmazhatóak. Csak példaként említve az Art-ban alkalmazott – az adóhiány kétszáz százalékáig terjedő- legszigorúbb szankcióhoz képest a Jöt. ismeri a kiesett adó ötszöröséig terjedő, azaz 500 százalékos bírságot is. 

A fentieken túl az energiaadóval érintettek az új szabályozás életbelépését követően gyakrabban számíthatnak hatósági ellenőrzésekre a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak egy olyan szervezeti egységétől, amely eddig a klasszikus jövedéki termékeket, dohány, alkohol ásványolaj ellenőrizte, egy általa kialakított rendkívül hatékony metodika alapján, ami eltér egy normál adóellenőrzéstől.

Változik a biztosítékrendszer, jön az adókockázat alapú biztosíték!

Az energiaszektor szereplőit ugyan nem érinti, de az új Jöt. vonatkozásában jelentős változás a biztosítékrendszer megváltoztatása is. A törvény bevezető része tartalmazza azokat az alapvetéseket, melyek mentén kell érvényesülnie a jövedéki szabályozásnak, ilyen az adókockázati alapú biztosíték rendszer. Ez az alapelv azonban nem mindig konzekvens a konkrét rendelkezésekkel.

A kockázati biztosíték rendszer lényege, hogy a gazdálkodónak tevékenysége során olyan biztosítékkal kell rendelkeznie, amely mindenkor fedezetet nyújt arra az adókockázatra, amely a tevékenységével összefügg. Például, amennyiben a gazdálkodó olyan terméket tárol, vagy szállít, amelyre nem fizették meg a 100 millió forint összegű adót, akkor a gazdálkodónak 100 millió forint összegű biztosítékkal kell rendelkeznie, mely biztosítékhoz a jövedéki hatóság egy esetleges jogsértés esetén, azonnal és szabadon hozzáfér. Ez a megoldás valódi védelmet nyújt az állami köztartozások fedezésére, ezért is használják rá a kockázati biztosíték rendszer kifejezést. Hozzá kell tenni, hogy a törvény lehetőségét ad a megbízható adóalanynak minősített gazdálkodók vonatkozásában a biztosíték mérséklésére, ez azonban az alapelven nem változtat.

Vizsgálva azonban a Jöt. szerkezetét, felvetődik a kérdés, hogy amennyiben a jogszabály alapelvi szinten fogalmazza meg az adókockázaton alapuló biztosítéki rendszert, akkor mi indokolja olyan termékek kezelésével, forgalmazásával kapcsolatos engedélyek esetében a biztosíték megkövetelését, amelyek már adózottak, valamint nem is terheli azokat a Jöt. szerinti adófizetési kötelezettség. Például miért kell a kenőolajra vonatkozó jövedéki engedélyesnek milliós összegű garanciát szolgáltatnia, amikor ezt a terméket nem terheli a Jöt-ben meghatározott adó, és hasonlóan kérdésként merül fel, hogy miért kell az adózott jövedéki termékkel nagykereskedelmi tevékenységet folyató gazdálkodónak több millió forint biztosítékot szolgáltatnia, ha esetében nincs adókockázat. Ezekben az esetekben nem érvényesül az alapelvi szinten meghatározott adókockázati elven működő garanciarendszer.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább