Mentés

Augusztustól jön az EKAER módosítás, de nem minden részlet világos

2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot. Az EKAER több ponton szigorodik, azonban nem minden rendelkezés egyértelmű.

2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot. Az EKAER több ponton szigorodik, azonban nem minden rendelkezés egyértelmű. Összeszedtem pár jogértelmezési bizonytalanságot, amelyek a jogszabálytervezet jelenlegi szövegezéséből adódnak, példákkal ellátva.

Üres kamionok és az áfa láncügylet szabályozásában elbizonytalanodott EKAER kérők esete

Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor a NAV az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az indoklás szerint a NAV-nak lehetősége van mulasztási bírsággal sújtani azt a csalárd adózói magatartást, ami arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKAER bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigénylésekhez. A módosítás kiváltó oka érthető: valószínűleg visszaéléshez vezetett, ha az úton üres vagy majdnem üres kamionok mentek, miközben az EKAER-es bejelentés szerint a kamionban feltehetően értékes termék kellett, hogy utazzon – az áfa körhinta csalás egy részcselekménye a nem létező termék papíron történő fuvaroztatása más országba. 2016. augusztus 1-től, aki többet jelent az EKAER-ben, mint amennyit valójában fuvaroztat, bírságra számíthat.

Mi történik, ha egy adózó bizonytalan abban, hogy az ő konkrét esetében kell-e EKAER szám vagy sem, de biztos, ami biztos alapon inkább kér EKAER számot?

Korábbi NAV kommunikáció szerint ebből baj nem lehet, annak ellenére, hogy az Art 172. § (19a) bekezdése most is lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság 40 százalék mulasztási bírságot szabjon ki bejelentési kötelezettség hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos teljesítése esetén.

Ha például egy belföldi gyártó (A) egy másik magyar vállalkozásnak (B) számláz, aki EU-s partnerének (C) értékesít és az árut C viszi el közvetlenül a gyártótól (A-tól),akkor ebben a láncügyletben B és C közötti ügylet fuvarozással járó Közösségen belüli adómentes értékesítés, az EKAER rendszerben a feladó B, így neki kell kérni EKAER számot.

Ha a gyártónál (A) EKAER szám kéréssel megbízott munkavállaló elbizonytalanodik az áfa-törvény láncügyletre vonatkozó szabály rejtelmeiben és inkább – biztos ami biztos alapon – ő is kér EKAER számot és feladóként magát tünteti fel, akkor valótlan tartalmú EKAER bejelentést tesz, hisz nem A cég a feladó.

Másképp fogalmazva olyan EKAER bejelentést tesz, amelyben A a feladó és B a címzett, miközben a valóságban B a feladó és C a címzett. Értelmezheti-e NAV ezt az esetet úgy, hogy egyrészt megbünteti a gyártót (A céget) azért mert jelentett valamit az EKAER-ben, amit nem fuvaroztatott, a B szereplőt pedig azért bünteti meg, mert nem jelentett EKAER-ben olyan ügyletet, amelyben ő volt a feladó? Ha – biztos, ami biztos alapon – mindketten (A és B) kérnek EKAER számot, akkor csak az A-t fogják megbüntetni? Véleményünk szerint nem büntethető az a személy, akinek EKAER bejelentési kötelezettsége az adott ügylet kapcsán nem is keletkezett, de biztos így gondolja-e minden pénzügyőr?

Túlpakolt UAZ-ra is kell EKAER szám

A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát. Például, aki augusztus 1-től úgy pakol UAZ-ra, hogy az össztömege (fuvarral együtt) túlhaladja a 3,5 tonnát, nem kockázatos áru esetén már szükség lesz EKAER bejelentésre.

Hatósági zár megsértése esetén fuvarozó is bírságolható, sőt a járművezető is

Jelenleg is a fuvarozó köteles nyilatkozni az EKAER számról, a rakományról, a fuvareszközről, az indulási és érkezési helyről és egyéb adatokról. Ha a kockázati tényezők indokolják vagy ha a fuvarozó nem nyilatkozik, akkor NAV hatósági zárat alkalmazhat.

Úgy tűnik hatósági zár kapcsán visszaélések voltak, különösen külföldi fuvarozók esetén, ezért ezen a területen is szigorít a tervezet, méghozzá úgy, hogy a fuvarozóra telepíti a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésével kapcsolatos felelősséget, annak felhelyezésétől egészen levételéig.  Ezen kötelezettség megsértése több szankcióval jár, erről szól a tervezet nagyobb része.

Ha a fuvarozó hatósági zárat jogtalanul eltávolítja (hatósági zárral kapcsolatos kötelezettségnek nem tesz eleget),akkor a hatóság megbírságolhatja. A mulasztási bírság magánszemély fuvarozó esetén 200 000 forinttól 500 000 forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 000 forinttól  1 millió forintig terjedhet.

Felmerül a kérdés, hogy mit jelent a magánszemély fuvarozó: olyan fuvarozó vállalkozó, aki egyéni vállalkozás keretében végez fuvarozást avagy a fuvarozó cég alkalmazásában lévő alkalmazott (jármű vezetője)? Logikus lenne feltételezni, hogy „magánszemély” alatt egyéni vállalkozót kell érteni, azonban a külföldi fuvarozó fogalom-meghatározása szerint, ami szintén a tervezet részét képezi, a jármű magánszemély vezetője is fuvarozónak minősül, azaz ebből úgy tűnik, hogy a vezetővel szemben is alkalmazható a bírság, de csak akkor ha

  1. a vezető külföldi vagy
  2. a vezető ugyan belföldi, a jármű tulajdonosa külföldi.

Leegyszerűsítve fogalmazva, az a magyar kamionos, aki külföldi kamiont vezet, bírságolható, de aki magyar kamiont vezet, az nem. De ha a kamionos külföldi, akkor mindegy, milyen kamiont vezet, minden esetben bírságolható.

Jármű visszatartása avagy modern áru megállítási jog

NAV a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, a fuvareszközt az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja. Nem világos, hogy mit takar pontosan a visszatartás? Kerékbilincs vagy kamion mozgását korlátozó egyéb fizikai eszköz? A mulasztási bírságnak van fizetési határideje. Csak akkor lehet visszatartani a járművet, ha a fizetési határidő már lejárt és a bírság nem lett megfizetve, vagy amíg a mulasztási bírság, illetve a pénzkövetelés nincs megfizetve?

A visszatartás nem mindenkire egyformán vonatkozik. Belföldi székhelyű, adószámmal rendelkező fuvarozók fuvareszközeit nem lehet visszatartani. Külföldi fuvarozók is „megúszhatják” a visszatartást, de csak akkor, ha pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal vagy egy belföldi gazdálkodó tőle a bírságfizetést átvállalja.  Külföldi fuvarozó esetében a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani. Külön korlátozó rendelkezés hiányában ez azt is jelenti, hogy hatósági zár a másik fuvareszköz kapcsán még akkor is alkalmazható, ha a másik fuvareszközön utazó termék kapcsán az EKAER bejelentés szabályos volt. Termékkel kereskedő feladóknak, illetve címzetteknek jól kell megválogatni a fuvarozókat:  hiába tettek eleget az EKAER bejelentési kötelezettségnek, ha a fuvarozó gyűjtő fuvarral olyan kereskedő áruját viszi, akik ezen kötelezettségnek nem tettek eleget, a jogkövető módon eljáró feladók áruja – a szállítmány többi részével együtt – is vissza lesz tartva, ha a fuvarozó külföldi. Mi több, ha az adott járműven utazó összes termék kapcsán szabályos EKAER bejelentést tettek, még akkor sem lehetnek biztosak a feladók/címzettek abban, hogy az árujuk időben megérkezik, ha az adott külföldi fuvarozó más járművén EKAER szabálytalanság volt és emiatt NAV hatósági zárat alkalmazott, amelyet a fuvarozó jogtalanul eltávolított és emiatt bírságot kapott.

Úgy tűnik a szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a külföldieket, míg a belföldi fuvarozókat előnyben részesít. Kérdéses, hogy az ilyen megkülönböztetés összhangba van-e az EU alapelveivel, pl. a diszkrimináció tilalmával, illetve szolgáltatásnyújtás / letelepedettség szabadságába? Ha az EB a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás során ezt a rendelkezést a Közösségi jogba ütközőnek nyilvánítja, akkor miként tudnak a külföldi fuvarozók kártérítést követelni a magyar államtól, ha e diszkriminatív rendelkezés folytán keletkező versenyhátrányból káruk keletkezett?

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább