Mentés

Adózói minősítések legújabb fejleményei

A hazai adóigazgatási gyakorlatban, a NAV és adózók együttműködésében egy valóban új időszak vette kezdetét május 1-től, amikortól a gyakorlatban is életbe lépett az adózói minősítés januártól hatályos rendje.
Pár nappal az első minősítések hatályba lépését követően a NAV megkezdte a minősítések eredményéről szóló uniformizált tájékoztató levelek kiküldését.

Az értesítések előtt sok volt a nyitott kérdés. Vajon a szolgáltatói, vagy a hatósági arcát fogja inkább mutatni a NAV? A tájékoztatás kellően informatív lesz-e, azaz abból pontosan ki fog-e derülni a minősítés, vagy annak elmaradásának oka? Elegendő adatot fog-e a tájékoztatás tartalmazni ahhoz, hogy az eredményt vitatni lehessen?

Megbízható vs. kockázatos adózók

Előre tudni lehetett, hogy a megbízható, illetve a kockázatos adózóvá történő minősítés nem fog sok fejfájást okozni az érintetteknek. Ez utóbbiak száma ma még elenyésző, hisz az ő minősítésükhöz szükséges feltételek csak január 1-je és az első negyedév után következnek be.

Akik viszont május 1-jétől megbízható adózókká váltak, mostantól tudják, hogy mire kell figyelniük ahhoz, hogy ebbéli minősítésüket megtartsák. A tájékoztató levél felsorolja a minősítéshez szükséges 10 feltételt, amiből minden megbízható adózónak 9-et kell innentől kezdve teljesítenie. A sorban elsőként szereplő, legalább 3 éve folyamatos működéssel ugyanis nem lehet a későbbiekben sem gond. A maradék kilenccel viszont vigyázni érdemes!

Ezek közül is érdemes kiemelni a végrehajtásra vonatkozó feltételt. E szerint csak az lehet megbízható adózó, akivel szemben a minősítés évében és az azt megelőző öt évben nem indított az adóhatóság végrehajtást. Az eddigi tapasztalatok alapján a minősítési rendszer indulásakor nagyon sok vállalkozás kizárólag ezen a feltételen bukta el a megbízható adózói minősítését. Közülük is sokak számára azért lehet fájó ez, mert már nem is emlékeznek rá, hogy mi miatt és mikor volt végrehajtás a cégük ellen. Vagy azért, mert már olyan régen volt, hogy nem is emlékeztek rá, vagy azért, mert a végrehajtás olyan marginális összeget érintett, hogy a végrehajtás során kivetett elektronikus inkasszó különösebb fennakadást nem okozott a cég életében. Most viszont e miatt az inkasszó miatt 5-6 évre a megbízható adózók táborán kívül maradnak.

Mások szentül meg vannak győződve, hogy a NAV részére az adókat mindig rendesen fizették, ám közülük sokan nincsenek tudatában, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtás nem csak adókat, hanem más, adók módjára végrehajtható köztartozást is érinthet. Őket is sokszerűen érinthette a minősítésük elmaradása.

Végrehajtási eljárás nyomai

 Még náluk is rosszabbul jártak azok, akikkel szemben a végrehajtási eljárás úgy folyt le, hogy az lehet, nem volt jogszerű, de ezt annak idején nem vitatták. Most ezek a cégek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a korábban nem vitatott - és ma már nem vitatható - végrehajtás ténye a megbízható adózói minősítésük akadálya lett. Talán azoknak van egyedül esélyük a negatív következmény alól szabadulni, akik anno bizonyítani tudták, hogy a végrehajtás jogszerűtlen volt, és most kizárólag arra kell a NAV figyelmét felhívniuk, hogy ehhez a korábbi jogellenes végrehajtáshoz semmilyen joghatás nem fűződhet, azaz úgy kell rá tekinteni, mint ami meg sem történt.

Összességében a végrehajtásokra vonatkozóan a kiküldött tájékoztató levelek hiányossága, hogy nem ad megfelelő tájékoztatást az érintetteknek arról, hogy mikor, milyen adó-, vagy köztartozás rendezésére vezetett végrehajtás miatt nem teljesült a megbízható adózói minősítés valamennyi feltétele. Ha a tájékoztató levél tartalmazná a végrehajtással kapcsolatos adatokat, akkor egyrészt minden vállalkozás a kifogása benyújtása előtt ellenőrizhetné, hogy helyes és valós adatok alapján végezte-e el a NAV a minősítést, másrészt tudná, hogy a szabályozás változatlanságát feltételezve a végrehajtást követő melyik évben lesz először esélye megszerezni a megbízható adózói minősítést. Így várhatóan sokan a megfelelő információ hiányában fognak a minősítésükkel szemben kifogást benyújtani.

Adókülönbözet következményei

Hasonlóan, információhiányából fakadó problémával szembesülnek azok a vállalkozások is, amelyek a megbízható adózói minősítést a tárgyévre megállapított adóteljesítményükhöz mért adókülönbözet, vagy mulasztási bírság összegére vonatkozó feltétel nem teljesülése miatt nem szerezték meg.

E cégek vezetői, számviteli szakemberei egy dolgot biztosan meg tudnak állapítani: azt, hogy mekkora volt a figyelési időszakban terhükre megállapított adókülönbözet, illetve mulasztási bírság összege. Azt viszont, hogy mekkora a tárgyévre megállapított adóteljesítményük összege, már nem biztos. És ez az adat főleg a mikro-, illetve kisvállalkozásoknál bírhat döntő jelentőséggel.

Könnyű belátni, hogy egy 10 millió Ft-os adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozás esetében az 1 százalékos szabály maximum 100 000 Ft-os mulasztási bírságot enged meg, ami a mai bírságolási gyakorlatban nem számít kiugróan nagy bírságnak. Ugyanez az 1 százalékos feltétel egy kiemelt adózói körbe tartozó cég adóteljesítménye esetén több tízmillió forintos mulasztási bírság kiszabására ad lehetőséget anélkül, hogy az adott vállalkozás minősítése veszélybe kerülne.

És ha már a kiemelt adózók szóba jöttek, akkor érdemes azon is elidőzni, hogy bár jelenleg az adóteljesítmény fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény definiálja, ugyanakkor eddig valódi jelentősége nem ennek a törvényi meghatározásnak, hanem a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők kijelöléséhez rendeleti úton szabályozott adóteljesítmény számításnak volt. Sajnos a két szabályozás nem azonos, az adóteljesítményre nem ugyanazt az eredményt adják. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a NAV az adózói minősítésekhez melyik adóteljesítmény számítást alkalmazza. Ennek a jövőben viszont már nem csak a megbízható adózói minősítésnél lesz jelentősége.

A múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján 2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azok a vállalkozások, amelyekkel szemben a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben megállapított összes adókülönbözet, illetve a minősítés évét megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a vállalkozás tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát.

Bár fontos módosítás lesz július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege, mégsem orvosolja azt a hiányosságot, hogy a vállalkozások maguk nem tudják kiszámítani a tárgyévi adóteljesítményük összegét.

Ez viszont az adózói minősítésüktől függetlenül minden vállalkozásnak gondot jelenthet, mert a jövőben bármelyik cég számára döntő jelentőségű lehet a terhükre előírt adókülönbözeti megállapítás, illetve kiszabott mulasztási bírság összege.

Ezért üdvözlendő lenne, ha a NAV nyilvánosan közzé tenné, hogy milyen számítási módszerrel határozza meg a vállalkozások adóteljesítményét, mert e nélkül minden cég kénytelen lesz egyedileg megkifogásolni az adózói minősítéséhez, vagy minősítésének elmaradásához vezető adóteljesítmény számítást, még akkor is, ha egyébként a kifogás eredményeként egyértelművé válik, hogy a NAV jól végezte a feladatát.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább