Mentés

Kemény kézzel csapott le az Európai Bizottság

Valójában már 2013 júniusában felvetődött a kérdés, hogy a tagállamok kiadnak-e olyan feltételes adómegállapodásokat amelyekben az uniós jog szerint tiltott állami támogatást nyújtanak egyes preferált cégcsoportok részére.

Látványos intézkedésekre azonban csak tavaly került sor, amikor a Bizottság 15 tagállamnak – köztük Magyarországnak – küldött értesítést amelyben az adóügyekben kompetens hatóságok által kiadott, feltételes adómegállapításokról szóló határozatokat kérte be. Ezzel párhuzamosan egy adatbázis felállításán is dolgozik a Bizottság, amelyen keresztül az összes feltételes adómegállapítás hozzáférhető lenne, erről lejjebb olvashat bővebben.

A Bizottság több, kiemelt esetet vizsgált a következő adózók/tagállamok vonatkozásában: Írországban az Apple-lel, Luxemburgban az Amazon-nal, Fiat-tal és McDonalds-zal, Hollandiában a Starbucks-szal, Belgiumban pedig 35 további multinacionális vállalatcsoporttal (neves pénzügyi portálok információi alapján többek között a BP, BASF és AB InBev csoporttal) kapcsolatban.

A fentiek közül a Fiat és Starbucks ügyekben 2015 októberében, a Belgium által 35 vállalatcsoportnak biztosított kedvezmények ügyében pedig 2016. január 11-én hozott döntést a Bizottság, amelyben kimondta, hogy ezzel Luxemburg, Hollandia és Belgium olyan szelektív adókedvezményeket biztosított az említett multinacionális vállalatok részére, amelyek mesterségesen csökkentették fizetendő adókötelezettségüket. Ezzel a lépéssel pedig uniós jogba ütköző, tiltott állami támogatást valósítottak meg a tagállamok. Mindhárom ügyben közös vonás, hogy az érintett hatóságok kifejezetten a szokásos piaci ártól eltérő árazási struktúrákat hagytak jóvá feltételes adómegállapításaikban.

A Bizottság arra kötelezte az érintett tagállamokat, hogy a tiltott állami támogatásokon keresztül keletkezett adóhiányokat hajtsák be a cégcsoportokon. Becslések alapján a Starbucks és Fiat esetében külön-külön 20-30 millió eurót kell behajtani, a belgiumi kedvezményekkel érintett 35 cégcsoport esetében pedig 700 millió eurót kell a belga hatóságoknak utólagosan beszednie. Az ügyben érintett felek közül a holland és luxemburgi kormány, illetve a Starbucks fellebbezett a döntés ellen, ennek megfelelően az említett ügyek még folyamatban vannak.

Ezzel elég furcsa helyzet állt elő a klasszikus adózó-kontra-adóhatóság viszony tekintetében, a fenti esetekben ugyanis az említett adózók és érintett hatóságok kerültek ugyanarra a térfélre a Bizottság ellen. Külön érdemes kihangsúlyozni azt a tényt, hogy az európai adóhatóságok által adózóknak kiadott feltételes adómegállapítások - a fentiek tükrében – nem feltétlenül nyújtanak többé védelmet az esetleges szankcióktól, amely igen figyelemreméltó fordulat. Minden esetre érdemes nyomon követni a nemzetközi fejleményeket, hiszen azok a magyarországi feltételes adómegállapítások tekintetében is iránymutatóak lehetnek.

Tiltott állami támogatások Magyarországon is?

A Bizottság Magyarországgal szemben is vizsgálódik tiltott állami támogatás ügyében, eddig a reklámadóval, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal és a dohánytermék-értékesítést terhelő adóval kapcsolatban állapítottak meg tiltott állami támogatást azok progresszív jellege miatt. Az előbbi két adónem esetében a magyar kormány válaszul visszaállította az egykulcsos adózatást (2015 júliusában illetve októberében),a dohányadó esetében pedig módosító javaslatot küldött az EB-nek, amely ellen a Bizottság úgy tűnik nem emel kifogást.

A fentieken túl jóváhagyásra került egy uniós irányelv is (amelyet a tagállamoknak 2016 végéig kell átültetni, és 2017. január 1-jén lép hatályba) arra vonatkozóan, hogy a tagállamok adóhatóságai automatikusan osszák meg egymással határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozataikat, előzetes ármegállapítási megállapodásaikat (APA),illetőleg minden egyéb, adózási témájú hatósági állásfoglalásaikat (kivéve azokat, amelyek magánszemélyeket érintenek). Az automatikus megosztást félévente kell végrehajtani a félévet követő három hónapon belül, az irányelv hatálybelépésétől számított 5 évre (azaz 2012-ig) visszamenőleges hatállyal. A megosztandó információ tárgyi hatálya nem vonatkozik olyan üzleti, ipari vagy szakmai titokra, kereskedelmi folyamatra vagy olyan információ felfedésére, amelynek felfedése sérti a közrendet.

A nagy testvér mindent látni fog…

Az irányelv alapján, továbbá, 2017. december 31-ig létre kell hozni egy központi adatbázist, amelybe automatikusan feltöltik a feltételes adómegállapításokat és amelyhez hozzáfér majd az összes tagállam kompetens hatósága és a Bizottság is (az utóbbi némi korlátozással). Az adatbázis felállításáig formanyomtatványon kell végrehajtani a megosztásokat. Egy dolog biztos: az információcsere a feltételes adómegállapításokat is utolérte, ennek megfelelően azok elkészítése a korábbiaknál is nagyobb körültekintést és szakértelmet igényel.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább