Mentés

Kickstarter siker után mit kell tenni áfa kapcsán?

Korábban megjelent blog bejegyzésünkben már volt szó a Crowdfunding-ról, a közösségi finanszírozásról, ami napról napra népszerűbb lesz.

A témát a bejövő oldalról, azaz a pénz gyűjtése szempontjából közelítettük meg. Most arról lesz szó, hogy mire kell figyelni áfa szempontjából akkor, ha az adott projekt sikeres lesz és a kimenő oldalon is beindul a folyamat, azaz az induló vállalkozás elkezd termékeket érékesíteni és/vagy szolgáltatásokat nyújtani.

Hol teljesül az ügylet?

Áfa szempontjából az első és legfontosabb kérdés, akár termékeket értékesít, akár szolgáltatásokat nyújt a cégünk, annak eldöntése, hogy hol lesz a teljesítési helye az adott ügyletnek. Ez fogja ugyanis meghatározni, hogy mely ország áfa jogszabályait kell alkalmaznunk. Abból ugyanis, hogy egy cég (elsődlegesen) Magyarországon tevékenykedik, nem következik, hogy az általa teljesített értékesítések, nyújtott szolgáltatások után automatikusan Magyarországon is kellene áfát fizetnie.

Termékek esetében a teljesítési hely meghatározása szempontjából elsősorban, az értékesítési struktúra, a szállítási folyamat, illetve az fogja meghatározni a teljesítési helyet, hogy az értékesítés egy másik áfa alany vállalkozásnak, vagy egy nem áfa alanynak (pl. magánszemélynek) történik-e, más szóval, hogy B2B vagy B2C értékesítésekre kerül-e sor.

Szolgáltatások esetében az igénybevevő személyén (adóalany vagy sem) kívül, a szolgáltatás jellege is meghatározó lesz, hiszen a különböző jellegű szolgáltatásokra különböző teljesítési hely szabályok vonatkozhatnak. Fontos, hogy az áfa törvény teljesítési helyre vonatkozó szabályai sokszor nem egyeztethetőek össze a hétköznapi logikával, így azokat mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni, az adott ügylet körülményeinek ismeretében.

Kell-e a külföldi adószám?

Olyan esetben, ha az ügylet áfa szerinti teljesítési helye külföld, úgy könnyen előfordulhat, hogy a cégünknek külföldön (is) áfa regisztrációt kell kérnie.

A bejelentkezés kérdésköréhez kapcsolódóan, több fontos dolog is van, amivel érdemes tisztában lenni.

Az olyan cégeknek például, akik magánszemélyeknek értékesítik termékeiket az Európai Unió egy vagy több tagállamába, mindenképpen figyelemmel kell lenniük az ügynevezett távolsági értékesítés szabályaira. A távolsági értékesítés szabályai alapján az, hogy a cég hol fizet áfát, egy bizonyos értékhatár eléréséig (Magyarország esetén ez 35 ezer euró) az adóalany választásától függ. Ez a választás, mivel az egyes EU-s tagállamokban az áfa mértéke eltérő lehet, igen nagy jelentőséggel bír. Könnyű belátni, hogy a versenyképességünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az adott eladásra 27 százalékos vagy mondjuk 18 százalékos áfát kell felszámolnunk.

Szolgáltatásnyújtások esetén szintén nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy hol teljesülnek az általunk nyújtott szolgáltatások. Ugyanakkor önmagában az, hogy az adott szolgáltatás például egy másik EU-s tagállamban teljesül, nem jelenti automatikusan, hogy a cégünknek be is kell jelentkeznie ebbe a tagállamban. A bejelentkezés előtt mindenképpen figyelemmel kell lennünk például az adott országban bevezetett fordított adózási szabályokra. Ha ugyanis cégünk egy más tagállami cégnek nyújtja szolgáltatását, előfordulhat, hogy az adott EU-s tagállam szabályai alapján az áfát nem a mi cégünknek kell majd felszámolni, hanem az a megrendelőnk lesz a reszortja. Ezek a szabályok pont azért kerültek kitalálásra, hogy megkönnyítsék a szolgáltatások mozgását az Európai Unióban, azzal, hogy ilyen esetben ne kelljen áfa regisztrációt kérnünk az adott tagállamban. Ez mind a felmerülő költségeink, mind az adminisztrációs kötelezettségeink szempontjából jelentős lehet.

Szolgáltatást nyújtók esetében fontos említést tennünk még, az úgynevezett Mini Egyablakos Rendszerről (MOSS). Ha a cégünk nem áfa alanyoknak (például magánszemélyeknek) nyújt távközlési szolgáltatást, műsorszolgáltatást vagy elektronikus szolgáltatást Európa szerte, vagy csak néhány EU-s tagállamban, úgy elkerülhetjük a helybeni áfa regisztrációval járó többlet adminisztrációt, amennyiben nincs az adott tagállamban telephelyünk. Ugyanis ha már van egy áfa regisztrációnk Magyarországon, úgy a MOSS rendszer használatával, az összes többi EU-s tagállam vonatkozásában lehetőségünk van a cégünk áfa kötelezettségeit, az erre kialakított magyar webes portálon keresztül teljesíteni.

Az említett szolgáltatások a szolgáltatást igénybevevő tagállamában teljesülnek, így a MOSS használata nélkül minden egyes EU-s tagállamban áfa regisztrációt kellene kérni a cégünknek, ami igen jelentős adminisztrációs teher. A MOSS használata ugyanakkor csak egy lehetőség, így annak használat nem kötelező.

Ki a megrendelőm? B2B vagy B2C?

Ahogy az eddigiekből is jól látszik, nagyon fontos, hogy ki lesz a cégem megrendelője, azaz hogy áfa alanyoknak vagy nem áfa alanyoknak értékesítem a termékeimet, nyújtom a szolgáltatásaimat.

Amennyiben áfa alanyok a megrendelőim és az eladott termékek más EU-s tagállamba kerülnek elszállításra, úgy a cégemnek áfa mentesen kell számláznia a termékértékesítést. Ehhez azonban tudnom kell igazolni, hogy a cég vevője valóban áfa alany-e és az eladott áru tényleg kikerült-e Magyarországról.

Amennyiben más EU-s tagállami, nem adóalanyok a megrendelőim, úgy a távolsági értékesítés szabályait kell elsődlegesen megvizsgálnom, hiszen azok alkalmazása nagy hatással lehet a cégem versenyképességére (elsősorban az eltérő áfa kulcsok miatt). Ezeknek a szabályoknak a vizsgálata előtt azonban azt kell tisztáznom, hogy valóban nem áfa alanyoknak adom e el a termékeimet. A távolsági értékesítés szabályai ugyanis magánszemély megrendelők esetében (B2C),minden további nélkül alkalmazhatóak lesznek.

Szolgáltatások esetén szintén kulcskérdés, hogy a megrendelőm áfa alany-e vagy sem. A teljesítési hely meghatározása mellett, a fordított adózás alkalmazhatósága, illetve a bizonyos szolgáltatások esetében a MOSS alkalmazása is ezen múlhat.

Következtetések

A fentiekből jól látszik, hogy egy kick starter projekt sikere nem csak azon múlik, hogy mennyire jó maga az ötlet, illetve, hogy sikerül-e kellő forrásokat előteremteni rá a közösségi finanszírozásból.

Nagyon fontos előre felkészülni a projekt adózási következményeire, akár már az ötlet kimunkálásával párhuzamosan.

A lehetőségek, illetve a lehetséges kötelezettségek felméréséhez fontos és elengedhetetlen megismerni a magyar, illetve a szóba jöhető más országok áfa szabályait. A szabályok előzetes ismerete nélkül már a tevékenységünk kezdetekor versenyhátrányba kerülhetünk, egész egyszerűen amiatt, hogy nem vagyunk tisztában a lehetőségeinkkel és nem használjuk ki a jogszabályok adta lehetőségünket, az egyszerűbb és hatékonyabb működés kialakítására. Legjobb, ha ezekkel a lehetőségékkel már az értékesítési struktúra, valamint az elérni kívánt megrendelői kör tervezésekor tisztábban vagyunk.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább