Mentés

A SZÉP-káryta és az Erzsébet utalvány rendszer több eleme is ellentétes az uniós joggal

A Bizottság még 2015-ben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarországgal szemben a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány használatára vonatkozó szabályozást illetően, amelyek kibocsátási feltételeit a Bizottság túlságosan megszorítónak tartotta. Álláspontja szerint Magyarország a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozta a szigorú szabályozással.

A kereset alapján az Európai Unió Bírósága február 23-i ítélete megállapította, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei, amely rendszerek egyebekben Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást.

A bíróság a SZÉP-kártyával összefüggésben a következőképpen határozott:

  1. Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
  2. A nemzeti jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság formájában működjenek. Az a tény, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami az irányelv értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül
  3. Kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező bankok, pénzintézetek képesek eleget tenniazon feltételnek, amely szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Kizárólag akkor lehet valamely szolgáltatás nyújtását meghatározott szolgáltatók számára fenntartani, ha az ilyen korlátozás nem jár a szolgáltatók székhelyének helyén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel.
  4. A magyar jogi szabályozás azáltal is megsérti az irányelvet, hogy a kibocsátók számára magyarországi telephely meglétét írja elő. A telephely kötelezettség nem áll arányban a követett céllal, vagyis a fogyasztók és a hitelezők védelmével, mivel e cél elérésére többek között kevésbé korlátozó intézkedések is rendelkezésre állnak.

A bíróság az Erzsébet utalvánnyal összefüggésben a következőképpen határozott:

  1. Az Erzsébet utalvánnyal összefüggésben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára e tevékenység tekintetében fenntartott monopólium mind a letelepedés szabadsága, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága megsértésének minősül

Mivel a Bíróság megállapította a kötelezettségszegést, Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat, ellenkező esetben a Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.Az ítélet tartalma alapján az állapítható meg, hogy a Bíróság által tett megállapítások nem magának a cafeteria rendszeren keresztül a kedvező adózást biztosító SZÉP-kártya és az Erzsébet étkezési utalvány megszüntetésére irányulnak, hanem a rendszerek bevezetéséhez és fenntartásához kapcsolódó háttérszabályozás módosítását kérik.

A SZÉP-kártya esetében a kibocsátók körének szabályozásával, összefüggésben előírt szigorú feltételek enyhítését kéri a bíróság, mivel, mint az ítélet is megemlíti mindössze három magyar pénzintézet tudott az előírt feltételeknek megfelelni, kizárva ezzel a határon átnyúló szolgáltatókat, vagy az egyéb tevékenységgel bíró vállalkozásokat.

Az Erzsébet utalvány esetében a MNÜA, mint közjogi szervezet kibocsátási monopóliuma megszüntetését kéri a bíróság, mivel az utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása szolgáltatásnak minősül, melynek korlátozása nem elfogadott. Kérdésként merülhet fel, hogy az eddig e bevételekből finanszírozott szociális programok folytatására a kormányzat a későbbiekben milyen forrásokat kíván felhasználni. Érdekesség, hogy az ítéletben a Bizottság álláspontjának ismertetése során kerülnek felsorolásra olyan lehetőségek, melyek feltételezhetően nem nyernék el a korábban és várhatóan hamarosan ismét e területen aktív utalvány kibocsátók tetszését.

Másik oldalról nézve azt is érdemes megjegyezni, hogy azok a külföldi cégek, amelyek 2012-től kiszorultak az ún. hidegétkezési utalvány kibocsátásából (Chèque Déjeuner, Sodexo) az ítélet alapján jó alappal indíthatnak kártérítési pereket.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább