Mentés

Erzsébet utalvány vs. Erzsébet Plusz Kártya

Amint arról már a korábbi blogomban írtam, a 2016. évi cafeteria nagy formai újdonsága, hogy az eddigi papír alapú ‒ az Étkezési, az Ajándék, az Iskolai, a Kultúra vagy a Sport ‒ Erzsébet-utalványok helyett az munkáltatók már elektronikus formában, az úgynevezett Erzsébet Plusz Kártyára feltöltött összegekkel is motiválhatják munkavállalóikat.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ezzel követni kívánja a piaci tendenciákat, mely szerint a papír alapú utalványokról egyre inkább az elektronikus kártyák felé terelődik a cafeteria juttatások rendszere, növelve a felhasználók biztonságát és egyben csökkentve a sokszor nehézkes adminisztrációt.

Az Erzsébet Plusz Kártya sok tekintetben hasonlít papír alapú elődjéhez: az egyes utalványzsebeinek megnevezése, az arra feltöltött összegek felhasználási köre, ideje és adózási konzekvenciái azonosak a papír alapú utalványokéval.

Az Erzsébet Plusz Kártya mellett a papíralapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak, így mind a munkáltatókban, mind a munkavállalókban felvetődhet a kérdés, hogy a sok hasonlóság ellenére érdemes-e áttérni az új elektronikus verzióra?

A kérdés megválaszolásában az segíthet, ha a két juttatási formát gyakorlati szempontok alapján hasonlítjuk össze.

A juttatást biztosító munkáltatókat érintő szempontból

Lássuk elsőként, hogy a munkáltatók milyen előnyöket aknázhatnak ki az Erzsébet Plusz kártyára történő áttéréssel:

Adminisztratív terhek csökkenése:

A munkáltatók az új elektronikus kártyát a www.erzsebetutalvanyplusz.hu honlapon történő regisztrációt követően az „Online megrendelés” programmal egyszerűen és gyorsan megrendelhetik, és ezt követően már csak annyit kell tenniük, hogy havonta átutalják a kártya egyes utalványzsebeire a munkavállaló által igényelt összegeket.
Ezzel tehát kiküszöbölhetővé válik valamennyi, a papír alapú utalványokkal járó adminisztratív feladat:

  • havi megrendelés 
  • kiosztását megelőző biztonságos tárolása,
  • azok munkavállalók részére történő átadása és
  • az átvételének dokumentálása.

Egy jelentős állományi létszámmal, több telephellyel vagy nagy létszámú kirendelt, kiküldött munkavállalót alkalmazó társaságoknál ezek elkerülése különösen nagy idő-, pénz- és energia megtakarítást eredményezhet.

Reklamáció kiküszöbölése

A papír alapú utalványok megrendelés esetén a munkáltatók minden egyes megrendelés átvételt követő 2 napon belül kötelesek ellenőrizni az utalványok vagy az utalványokat tartalmazó borítékok megfelelőségét. Reklamáció benyújtása ezt követően kizárt.
Az Erzsébet Plusz Kártyára feltöltött összegek esetén a megfelelőség ellenőrzése nem szükséges, így az esetleges reklamációval, vagy a késve benyújtott reklamációval járó kellemetlenségek elkerülhetővé válnak.

Költségmegtakarítás

Az idei évi megrendelések esetén az munkáltatók gyártási és szállítási költség nélkül juthatnak hozzá a szükséges mennyiségű Erzsébet Plusz Kártyához, tehát a kártyák beszerzése teljesen költségmentes.
A papír alapú utalványokat a forgalmazók a megrendelt névérték 2 százalék+áfa alap szolgáltatási díj ellenében biztosítják, de abban az esetben, ha a munkáltató az alapdíjban foglaltakon túl további címletértékű utalványokkal kívánta bővíteni a megrendelését, a szolgáltatási díj 2,1 százalék+áfa  összegre, az utalványokat tartalmazó borítékokat egyedi összeállításának kérése esetén pedig 5 százalék+áfa összegre emelkedett. Emellett a megrendelt utalványok leszállításának költségei is a munkáltatókat terheli.
Ezzel szemben az Erzsébet Plusz kártya feltöltése esetén a forgalmazók kizárólag egy, a papír alapú utalványok alapdíjával egyező mértékű 2 százalék+áfa szolgáltatási díjtételt számolnak fel, tehát az áttéréssel a munkáltatók kiküszöbölhetik a papír alapú utalványok:

  • szállításáért,
  • egyedi címlezetezésért és
  • egyedi borítékolásáért felszámítható plusz költségeket, mely a dolgozók létszámának és a cafeteria keret nagyságának függvényében akár jelentős összegű megtakarításokat is eredményezhet.

A pozitívumok mellett a munkáltatóknak az Erzsébet Plusz Kártya feltöltése esetén is figyelemmel kell lenniük az egyes - Étkezési, Ajándék, Iskolai, Kultúra, Sport- utalványzsebeikre utalt összegekre vonatkozó adózási szabályokra. Így például az étkezési zsebre utalt összeg esetében a juttatás egyedileg meghatározott havi értékhatárára és a 200 000 Ft-os éves keretösszegre, vagy például arra, hogy a kultúra zsebbe feltöltött összeg csak évi 50 000 Ft-ig minősül adómentes juttatásnak.

A juttatás felhasználó munkavállalókat érintő szempontok

A munkáltatók mellett az Erzsébet Plusz Kártya juttatásban részesülő munkavállalók is számos előnyben részesülhetnek a papír alapú utalványokhoz képest:

  • A kártya tárolás egyszerűbb, kényelmesebb: a papír alapú utalványnál kisebb helyet foglal.
  • A kártyára utalt összegek felhasználása gyorsabb, egyszerűbb: csak át kell átnyújtani a pénztárosnak a kártyát, így a különböző címletű jegyek kiválogatásával és leszámolásával töltött idő megspórolható.
  • A kártyáról a vásárlás összege forintra pontosan kerül levonásra, így egy 980 Ft összértékű vásárlásnál nem kényszerülünk arra, hogy még egy csokit vagy rágót leemeljünk a pénztár melletti pultnál, hogy végre túladhassunk az 1 000 Ft-os címletű utalványunkon.
  • A kártya használata biztonságos: elvesztése, vagy eltulajdonítása esetén a nap 24 órájában működő telefonos ügyfélszolgálat 06-1-224-16-16-os számán történő bejelentéssel azonnal letiltható, így a rá töltött összegek nem vesznek el. Ezzel szemben az elvesztett vagy ellopott papír alapú utalványoknak bottal üthetjük a nyomát.
  • A kártyához számos plusz szolgáltatás társul: a telefonos ügyfélszolgálaton intézhető többek között a kártya aktiválása, letiltása az egyenleg lekérdezése, a PIN kód módosítása, és az ügyintézők a fizetés során felmerülő technikai kérdésekben is segítséget nyújtanak. A www.erzsebetutalvanyplusz.hu webes felületen a fentiek mellett az utolsó 5 vásárlási tranzakció is megtekinthető.

Az előnyök mellett érdemes megemlíteni azt is, hogy milyen problémák vagy kellemetlenségek merülhetnek fel az elektronikus kártya használat során:

  • Szűkebb felhasználási lehetőségek: A kártya nem minden Erzsébet-utalvány elfogadóhelyen, csak olyan POS terminált üzemeltető üzletekben használható, melyek az adott utalványzsebre vonatkozóan rendelkeznek elfogadóhelyi szerződéssel.
  • A kártyán lévő juttatás nem ruházható át még családon belül sem: kártyát csak az az egy személy használhatja, akinek a nevére szól. A vásárlás során az elfogadóhelyek ellenőrizhetik a kártyahasználó személyazonosságát.
  • Fizetés során jelentkező problémák: előfordulhat, hogy bizonyos üzletekben csak készpénzzel egyenlíthető ki az egyes utalványzsebekben lévő összeg feletti vásárlási érték, vagy egyes elfogadóhelyek kérhetik a kártyával kiegyenlíteni kívánt termékeket pénztárszalagra történő elkülönített elhelyezését.

A fentiekben felsorakoztatott érvek és ellenérvek alapján látható, hogy érdemes alaposan megfontolni az Erzsébet Plusz kártya cafeteria rendszerbe illesztését, hisz bizonyos munkáltatók esetében a „formaváltás” jelentős nagyságrendű költség és adminisztratív teher csökkenést is eredményezhet.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább