Mentés

2016. januártól 5 százalékra csökken az új lakások értékesítésének áfája

Mire vonatkozik pontosan a kedvezményes adómérték?A kedvezményes adómérték két esetre vonatozik:

  • Többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére.
  • Egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére.

Értelmezést igényel a lakóingatlan kifejezés. A lakóingatlan fogalmát az áfa-törvény értelmező rendelkezései tartalmazzák. Eszerint lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Az új 5 százalékos adómérték a már megépült lakásokra is vonatkozhat. Ez azért lehetséges, mert az Áfa-törvény rendelkezései szerint újnak akkor tekintik az ingatlant, ha annak használatbavételi engedély jogerőre emelkedése még nem történt meg, illetve a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezek alapján például egy olyan társasházi lakás, amely már idén megépült, de csak jövőre, vagy esetleg 2017-ben kérik meg rá a használatbavételi engedélyt, esetleg akkor értékesítik, újnak minősül. Vagyis annak ellenére 5 százalékos áfát kell utána befizetni, hogy már 2015-ben (sőt, extrém esetben akár 2014-ben) megépült.

Mikortól alkalmazható az új, kedvező adómérték?

Az új szabályt azokra az esetekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja (azaz a birtokbaadás),illetve az előleg 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a teljesítés időpontja 2016-ra esik, akkor már a kedvezőbb adómértéket lehet alkalmazni, kivéve azokat az előlegeket, amelyeket még 2015-ben fizették ki (az előlegre még a 27 százalékos adókulcsot kell alkalmazni).

Van-e jelentősége, hogy nettó módon (100 millió Ft +áfa) vagy bruttó módon (összesen 127 millió Ft) állapodnak meg a felek még 2015-ben?

Elöljáróban fontos tisztázni miként befolyásolhatja a jövőben alkalmazandó adókulcsot a felek közötti megállapodás. Itt fontos leszögezni, hogy a változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.

Nettó megállapodás

A nettó módon történő elszámolás értelmében a fizetendő összeg nem tartalmazza az adó összegét: „A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ban 100 millió Ft + áfa ellenértékért értékesítik a lakást.

SzámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
10027127

A fentieknek megfelelően amennyiben a felek nettó módon történő elszámolásban állapodnak meg és az ügylet általános forgalmi adó szempontjából 2016. január 1 után teljesül, úgy az ügyletről kibocsátott számlán az új adómértéket és az annak megfelelő adóösszeget kell feltűntetni. Ebben az esetben a lakóingatlan beszerzőjét illeti meg az adókulcs csökkenéséből eredő előnyt. A vevőnek ugyanis 2016-ban összesen 105 millió Ft-ot kell fizetnie és nem 127 millió Ft-ot.

Bruttó megállapodás

Amennyiben a felek bruttó módon állapodtak meg, úgy az ellenérték tartalmazza az előzetesen kiszámított adó összegét is: „A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ben összesen 127 millió Ft ellenértékért értékesítik a lakást.

SzámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
120.95486.0452127

A bruttó módon történő elszámolás esetén annyi az eltérés a fentiekhez képest, hogy a számlán az előzetesen megállapított, adót is tartalmazó ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó értéke. Mivel a bruttó összeg alapján számítandó az új adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében nő az adóalap. Ebben az esetben a vevőnek 127 millió Ft-ot kell megfizetnie az eladó részére. Az eladó azonban a 127 millió Ft-nak csak az 4,76 százalékát köteles befizetni áfaként, tehát az értékesítőt illeti meg az adókulcs változásával járó előnyök (5 százakos adókulcs esetén a bruttó összegből nettő összegre történő átkonvertálása esetén a „fentről számított” 4,76 százalékos adókulcsot kell alkalmazni). Ez azonban változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a vételárat megváltoztatják például 105 millió Ft összegre.

Mi történik a még 2015-ben átadott/átvett előleg esetén?

Az Áfa törvény értelmezésében, amennyiben a felek előlegben állapodnak meg, azzal kapcsolatban az értékesítő köteles a fizetendő adót megállapítani, annak kézhezvételekor. Amennyiben az előleg fizetésére 2016. január 1-ét megelőzően kerül sor, azonban a végszámlát azt követően állítják ki, úgy a fentieknek megfelelően annak függvényében alakul a teljes adóalap és az adófizetési kötelezettség, hogy a felek nettó vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.

Az előlegnek a 2016. január 1. előtt esedékes részre 27 százalékos adókulcs szerint kell megállapítani az általános forgalmi adókötelezettséget, majd amennyiben a végszámla kiállítására az adókulcs csökkenését követően kerül sor, úgy a bruttó, illetve nettó megállapodásnak megfelelően kell eljárni és a magasabb adókulcsot alkalmazni.

Nettó megállapodás

Teljes ellenérték100 M Ft + áfa  
ElőlegszámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
Előleg (áfa 27 %)205,425,4
VégszámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
Teljes ellenérték (áfa  5%)1005105
Előlegként teljesített összeg (áfa 27%)205,425,4
Pénzügyileg rendezendő100-20=80484

Amennyiben a felek nettó elszámolásban állapodtak meg és a vevő előleget fizet úgy, hogy az ügylet 2015. december 31-ét követően teljesül, az arról kibocsátott végszámlán a felek által megállapított nettó összegből kell kiindulni és meghatározni a még rendezendő részt (adóalap és adó). Az ahhoz kapcsolódó adókötelezettséget az új adókulcs segítségével kell megállapítani, tehát ebben az esetben az elszámolás következtében – adóalap változatlan – a vevő részben megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyöket, hiszen a vevőnek összesen 109,4 millió Ft-ot kell fizetni (ha az egész ügylet 2015-ben teljesült volna, akkor 127 millió Ft-ot kellett volna fizetni).

Bruttó megállapodás

Teljes ellenérték127 M Ft  
ElőlegszámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
Előleg205,425,4
VégszámlaNettó összegÁfaBruttó összeg
Teljes ellenérték (áfa 5%)120,95486,0452127
Előlegként teljesített összeg (áfa 27%)205,425,4
Pénzügyileg rendezendő96,763844,83616127-25,4= 101,6

Előleg alkalmazása és bruttó elszámolás esetén a végszámla kibocsátásakor az értékesítő az ügylet bruttó értékéből köteles kiindulni és kiszámítani, hogy az előleg beszámításával mekkora a vevő részéről pénzügyileg teljesítendő, fennmaradó összeg. A fenti számítás értelmében látható, hogy a magasabb adókulcs segítségével megállapított ellenérték és előleg következtében nő az előzetesen kalkulált adóalap, vagyis az értékesítő megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyt. A vevőnek ugyanígy 127 millió Ft-ot kell fizetni az eladónak, de az eladó nem 27 millió Ft áfát fizet az adóhatóság részére, hanem csak 10,88 millió Ft-ot (5,4 + 6,0452),azaz az adómérték csökkenéséből eredő előnyből az eladó profitálhat.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább