Mentés

2016-tól módosuló számviteli törvény hatása a cégértékelésekre!

Háttér

2016-tól jelentősen módosul a számviteli törvény” című blog bejegyzés alapján körbejárom, hogy a számviteli törvény változása önmagában jelent-e valamiféle hatást a cégértékelésekben.

Korábbi cégértékelési blog bejegyzéseink alapján, összességében azért elmondható, hogy mivel az értékelésekkor az operatív nyereségre (EBITDA),vagyis az alaptevékenységből eredő tevékenységre koncentrálunk, ezért az marad ezek után is a fókuszpontunkban. Habár lesznek változtatások az eredménykimutatásban, de azoktól függően egy értékelőnek arra kell majd törekednie, hogy megállapítsa ezen operatív nyereséget, függetlenül attól, hogy milyen bontás szerint fog készülni az eredménykimutatás.

Nehézségek és kihívások …

…eredménykimutatás elemzésekor

A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, pontosabban annak átalakulása. Bizonyos rendkívüli tételek tartalmuknak és jellegüknek megfelelően lehetnek egyéb bevételek/ráfordítások, ezért azok már megjelennek az EBITDA kalkulációban (nem úgy, mint a pénzügyi bevételek). Ettől még egy cégértékelő dönthet úgy, hogy nem veszi figyelembe, mert alaposabb elemzése alapján úgy ítélheti meg, hogy azok nem képezik a szokásos működési eredményt.

Az osztalékfizetés szabályainak változása miatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
Az osztalék tárgyidőszaki könyvelése esetében egy DCF kalkuláció szerinti FCF azaz szabad cash flow számítás során a tárgyévi cash kiáramlást is figyelembe kell majd venni.

Korábban rendkívüli ráfordításként és bevételként lehetett könyvelni az apportált eszköz könyv szerinti értékét és a cserébe kapott részesedés alapító okirat szerinti értékét. A változások után az apport eredménye és az apportált eszköz jellege szerint lehet:

  • egyéb bevétel vagy ráfordítás
  • részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség vagy ráfordítás, árfolyamveszteség
  • befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség vagy ráfordítás, árfolyamveszteség
  • pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordítása

…mérleg elemzésekor

A részesedésekhez, és átalakuláshoz kapcsolódó tételeket az eddigi bruttó (bekerülési érték) helyett nettó módon kell kimutatni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést – függetlenül attól, hogy az az értékpapírok vagy a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportban szerepel – bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Új fogalomként került be a jelentős tulajdoni részesedés. Olyan 20 százalékot meghaladó részesedés tartozik ide, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és az ezekhez kapcsolódó mérlegsorokat külön kell kimutatni, ilyenek:

  1. részesedések;
  2. kölcsönök;
  3. követelések.

A mérlegtételek kapcsán is történt változás. A „Tartós jelentős tulajdoni részesedés” és a „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban” elnevezésű mérlegtételeket a befektetett pénzügyi eszközök között a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos tételek után két új sorban kell kimutatni.

A forgóeszközök között szereplő követelések kiegészülnek a „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” tétellel, míg az értékpapírok listája a „Jelentős tulajdoni részesedés” mérlegtétellel egészül ki.

Üzleti vagy cégérték kimutatása

2016-tól pozitív vagy negatív üzleti cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. Minősített többséget biztosító befolyás szerzése a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése

  • 2016-tól kalkulált értékcsökkenési szabály vonatkozik a nyilvántartott üzleti vagy cégértékre, amennyiben azok hasznos élettartamát nem vagy nehezen lehet megbecsülni.
  • Az üzleti vagy cégértéket minimum 5, de maximum 10 év alatt lehet leírni.
  • Az üzleti vagy cégértékkel összefüggésben elszámolt terven felüli értékcsökkenés akkor sem írható vissza, ha az elszámolásának okai többé már nem állnak fenn.

… beszámoló és kiegészítő melléklet készítéskor

Az egyszerűsített beszámoló készítés tekintetében lesz egyfajta korlátozás, mivel a pénzügyi elemzés nehezebbé válik azoknál a társaságoknál, akik nem kötelezettek részletesebben pénzügyi kimutatásra. Nehezítést jelenthet, hogy bővült az egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult vállalkozók köre, hiszen a beszámoló készítésekor vizsgálandó mutatók határértéke megemelésre került.

A módosított számviteli törvény számos további változást hoz a kiegészítő mellékletben, amelyek közvetve nem hatnak az operatív nyereségre, de többlet információhoz jut(hat) a cégértékelő:

  • a számviteli politikában be kell mutatni a meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét, a Számviteli Politikában előzetesen rögzíteni kell, hogy a vállalkozó mit minősít ilyen tételnek.
  • A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak;
  • a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni.

Számviteli törvény cégértékelésekre gyakorolt hatásai

Habár további kisebb – nagyobb változások is még megtalálhatóak az új számviteli törvényben, mindazonáltal ezek önmagukban nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat.

Ezek után is, a befektetők főleg a szorzószámos értékelésen alapuló ajánlataikat fogják kibocsátani. Az árazásokat ezek nem fogják érinteni, annál inkább következik az, hogy a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat alaposabban fogják górcső alá venni és részletesebben fogják azokat kielemezni. Ez azt is magába foglalhatja, hogy a befektető bizonyos esetekben akár szignifikáns korrekcióra is kényszerül és úgynevezett korrigált pénzügyi kimutatásokkal fogják felülírni a publikusan közzétett verziót, ezért kritikus lehet a társaságok által elkészített beszámolók és kiegészítő mellékletek teljes körűsége.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább