Mentés

"Ugráló" árbevételek - mi kell egy fair cégértékeléshez?

Cégértékelési alapelvek: Amikor társaságokat értékelünk, alapvetően az operatív nyereséget (EBITDA),vagyis az alaptevékenységből eredő tevékenységet elemezzük.

A két nagy módszertan, vagyis az összehasonlító (multiple-based) és DCF (discounted cash flow) megközelítés alapján, a társaság által a legutóbbi lezárt év EBITDA eredménye számít mérvadónak. Ettől el lehet és el is szoktak térni, például számos esetben az eladók a korábbi évek átlagos EBITDA számára hivatkoznak, vagy kérik az aktuális, de még nem lezárt üzleti év várható EBITDA eredményének figyelembevételét is.

Nehézségek értékelési adatok meghatározásakor

Nehézségek a tényleges EBITDA meghatározásakor:

  1. Vannak olyan esetek, amikor nem annyira trendszerűen alakul a társaság árbevétele és emiatt EBITDA-ja sem. Projekt alapú társaságok esetében évről évre meg kell küzdeni a projektek megszerzéséért és elvégzéséért, és nem minden esetben vannak folyamatosan jelentkező, visszatérő (recurring) bevételi források. Ez esetben látható a számok elemzésekor, hogy mind az árbevétel és ezzel összhangban az EBITDA is ugrándozik évről évre.
  2. A kihívás ilyenkor hogy megállapítsuk a társaság tényleges árbevételét, nyereségtermelő képességét.
  3. Az ingadozó árbevételek ellenére, minden szektornak vannak trendvonalai, és 3 vagy 5 éves horizonton keresztül látható illetve kirajzolható egy olyan trend, ami pontos képet ad a társaság illetve a szektor működéséről az évenkénti hullámzások ellenére. A trendvonal szükségessége ilyen esetekben elengedhetetlen, mivel egy adott év kiugró és egyszeri nagy projektjei hamis képet adnának a társaság valós működéséről. Csak 1 év elemzése pedig valótlan képre engedne következtetni.
  4. Ahogy az árbevétel ingadozás, az EBITDA is általában annak megfelelően ugrándozik az egyes évek között. Sőt, EBITDA-nak nagyobbak lehetnek a kilengései, mivel nemcsak a szélsőségesen váltakozó évi bevételek vannak hatással arra, hanem az adott évek többségi munkáinak a nyereségtartalma is: egy általános fővállalkozói munkának nagy lehet az árbevétele, de nagy hozzáadott értékű munkavégzés hiányában annak nyereségtartalma minimális is lehet (1-5 százalék). Ezzel szemben, egy viszonylagos kis árbevételű munkának nagy lehet a fedezete, ha párosul nagy hozzáadott pl. mérnöki kivitelezési, tervezési munkával.
  5. A megszokott eljárás ilyen esetekben az, hogy átlagoljuk az éveket, és 3 vagy 5 éves időszakot elemzünk. Még pontosabb az elemzés, ha a múlt számai mellett a menedzsment / társaság átgondolt jövőbeli üzleti tervvel rendelkezik, amely árnyaltabb képet ad a társaság jövőbeli tevékenységének fókuszáról, beleértve az árbevétel és az EBITDA alakulását is.

Egyéb tételek \korrekciók

Az EBITDA meghatározásakor nem elégséges az értékelés alapját képező EBITDA meghatározása, (akár az átlagos, akár a legutolsó lezárt pénzügyi év EBITDA),hanem szükséges a nem az alaptevékenység részét képező árbevételek és költségek kiszűrése is, ilyenek például:

  1. Tulajdonosi kvázi-kivétek költség oldalon (osztalék helyett költségként számol el bizonyos költségeket);
  2. Tulajdonoshoz kapcsolódó, de nem társasághoz köthető költségek (nem társaságnál dolgozó családtag telefon vagy gépkocsi költsége);
  3. Nem a Társaság működéséhez kapcsolódó ingatlan bevételek és / vagy költségek;
  4. Egyéb, nem a társasághoz kapcsolható költségek.

Mindezek kiszűrésével már meghatározható a tényleges árbevétel és EBITDA szám, amely elégséges alapot szolgáltat egy fair értékeléshez.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább