Mentés

Most még könnyebben nyújthat munkáltatói lakáscélú támogatást!

A lakáscélú munkáltatói támogatás a munkavállalói juttatások nagy slágere volt a 2014-es évben, köszönhetően annak az évközi módosításnak, amely lehetővé tette (valójában csak egyszerűsítette),hogy a munkáltató adómentes támogatást nyújtson a munkavállaló már meglévő lakáshitelének törlesztéséhez vagy visszafizetéséhez.

Az új szabályozás bevezetését követően a tavalyi év folyamán folyamatosan tapasztaltuk azt a jogalkotói szándékot, hogy igyekeztek a meglehetősen kedvező és sokakat érintő juttatási formát a munkavállalók számára minél szélesebb körben elérhetővé tenni. Ilyen kedvező módosítás volt pl., hogy a méltányolható lakásigény vizsgálatánál csak a szobaszámot kellett figyelembe venni, a lakás értékét nem. Amíg ugyanis a lakás értékét is figyelni kellett a méltányolhatóság megítélésekor, a meglehetősen alacsonyan meghúzott jogszabályi határok miatt a munkavállalók jó része elesett a támogatás igénybevételének lehetőségétől. További jó példa lehet a könnyítésre egy tavaly júliusi módosítás, amely szerint nemcsak a hitelintézettől, hanem pénzügyi vállalkozástól felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez is adható az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás.

2015-ben további könnyítés a lakáscélú támogatás nyújtásában

Nos, a lakáscélú támogatás nyújtására vonatkozó szabályok könnyítésére mutató folyamat – úgy tűnik – idén sem szakad meg. Már januárban napvilágot látott ugyanis néhány, a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő módosítás.

Ezek közül a legfontosabb a támogatás utalása céljából igénybe vehető számlákra vonatkozó szabályozást érinti. Amennyiben ugyanis a munkáltató hiteltörlesztéshez vagy hitel visszafizetéséhez adott támogatást, annak folyósítására eddig háromféle lehetősége volt. Az utalás történhetett:

  1. a magánszemély saját önálló (giro-képes) hitelszámlájára,
  2. a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára, vagy
  3. a munkavállaló saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára.

A munkáltató számára nyilvánvalóan az a legegyszerűbb, a legkevesebb adminisztrációs teherrel járó megoldás, ha a támogatást egyszerűen arra számlára utalhatja, amelyre a munkabért is szokta. Ennek eddig – azon túl, hogy a munkáltatónak külön meg kellett jelölnie, hogy az összeget nem munkabérként, hanem kifejezetten lakáscélú támogatás jogcímén utalja – az volt a feltétele, hogy a munkavállaló lakossági folyószámláját, amelyre a munkabér utalása történik, az a bank vezesse, amelytől a munkavállaló a hitelt felvette. Ez a megkötés gyakorlati problémát okozott olyan esetben, amikor pl. a munkavállaló egy adott cégcsoportba tartozó jelzálogbanktól vette fel a hitelt, de a törlesztés egy másik, szintén a cégcsoportba tartozó banknál vezetett folyószámláról történt. Ebben az esetben a munkáltató kénytelen volt a munkavállaló saját önálló (giro-képes) hitelszámlájára, ennek hiányában pedig a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalni a támogatást, ami nyilvánvalóan nagyobb bonyodalommal járt számára, mintha azt egyszerűen a munkabérrel együtt utalta volna.

Ezen a helyzeten változtat az új szabály, amely szerint az utalásnak a munkavállaló saját, a hitel törlesztésére használt folyószámlájára kell történnie. Azaz a továbbiakban nem feltétel, hogy ténylegesen a hitelt nyújtó hitelintézet vezesse azt a számlát, amelyre a munkabér és a lakáscélú támogatás érkezik, csak az a fontos, hogy a számlát a magánszemély a hitel törlesztésére használja. Így a továbbiakban nem jelent problémát a fenti példában jelölt eset, azaz amikor a munkavállaló ténylegesen a jelzálogbanktól vett fel hitelt, de a törlesztésre egy másik banknál vezetett számlát használ.

Figyelési időszak kezdete: 2014. április 4.

Kiemelendő még, hogy amíg eddig a méltányolható lakásigény feltételeinek való megfelelés vizsgálatakor a figyelési időszak a támogatás folyósítása évének első napjától kezdődött, ez most úgy változik, hogy a kezdő időpont 2014. április 4. (a lakáscélú támogatásokra vonatkozó NGM-rendelet hatályba lépésének napja). Ez a változás lényegében tovább kedvez a munkavállalónak, hiszen ha pl. 2015-ben kap támogatást, amikor valamilyen oknál fogva nem állnak fenn a méltányolhatóság feltételei, de – tegyük fel – 2014. decemberben igen, akkor a munkavállaló jogosult lehet adómentes támogatásra – természetesen az egyéb feltételek teljesítése esetén.

Ehhez kapcsolódó további egyszerűsítés, hogy amennyiben a méltányolható lakásigénynek való megfelelést bármely hitelintézet (tehát nemcsak a hitelt nyújtó hitelintézet) vizsgálta korábban, az elfogadható igazolásként.

Szigorítottak is…

Végül, az egyetlen módosítás, amely a szigorítás irányába hat, az az, hogy lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek csak a korábbi kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötött szerződés minősül, a törlesztés céljából kötött szerződés azonban nem.

A fentiek alapján 2015-ben is érdemes lesz a cégeknek megfontolniuk, hogy munkavállalóik munkabéren kívüli javadalmazását lakáscélú munkáltatói támogatás formájában oldják meg.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább