A cégértékelés első lépése, hogy az értékelő előveszi a publikált adatokat és azokból összeállítja az EBITDA historikus számokat.
Majd ezek után fel kell tennie azt a kérdést, hogy a kimutatott és auditált számok mennyire fedik a valóságot, más szóval, vannak-e:
- olyan tételek, amelyek nem képezik a társaság alapműködésének körét;
- olyan tételek, amik nem szerepelnek, de prudens működés alapján be kellene őket vonni?
Harmadrészt, bizonyos költségek úgynevezett vonal alatti vagy vonal feletti elhelyezése ugyancsak befolyásolja az EBITDA-számot. Ez alatt az értjük, hogy ez az EBITDA-ba beleszámítódik-e vagy sem, aminek tipikus példája, hogy egy lízing pénzügyi kamatterhet ténylegesen pénzügyi ráfordításként mutatunk ki (ahogy az auditált jelentésben is szerepel),vagy korrigálva az EBITDA-ban, mivel ez utóbbi esetben azt működési költségként definiálom, arra utalva, hogy ez az alapműködéshez elengedhetetlen, pl. az aviatika iparágban ez a bevett módszer.
A bevett DCF vagyis diszkontált cash flow (pénzáramlás) értékelés megközelítése során a következő szabályok szerint kell eljárni, amikor korrigálni szeretném a pénzügyi kimutatást:
- az adatok normalizálása, vagyis az egyszeri tételeket korrigálni kell;
- a társaság üzleti tervét azzal a feltételezéssel élve kell módosítani, hogy a múltbeli, normalizálásra került tételek a jövőben is fenn fognak állni, vagyis nemcsak a múltbeli számok, hanem a tervszámok is normalizálandóak a szükséges tételekkel. Ilyenek lehetnek:
- Nem piaci árazású bérleti díjak: a könyvekben levő költségeket meg kell emelni a korrekció során, ezáltal ténylegesen csökkeni fog az EBITDA.
- Tulajdonosi egyéb kivételek költség-ágon: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal a tényleges EBITDA nőni fog.
- Fizetések rendezése: ha kirívó a bejelentett fizetések melletti „kiegészítő” juttatások köre, akkor előfordulhat, hogy azokat béresíteni kell. Ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos tranzakciókban ezt a felek nem korrigálják, mert elfogadják, hogy vagy a piac, vagy a cég egyedi helyzetéből fakadóan ilyen mértékű korrekció nem reális, mert az a cég működését ellehetetlenítené. Ha a kiegészítő juttatásokat korrigálni kell, akkor annak többletköltsége lesz, ezáltal a tényleges EBITDA csökkeni fog.
- Készletértékelések: előfordulhat, hogy vállalatirányítási rendszer alkalmazásakor a készletértékelés még pontosabbá válik, ilyenkor az eredménykimutatásban megjelenő év végi készletváltozások, mint aktivált saját teljesítmények értéke +/- változtatható. A könyvekben levő költségeket növelni vagy csökkenteni kell, attól függően, hogy mit eredményez az aktualizált készletértékelés. Emiatt EBITDA változása is kétirányú lehet.
- Egyéb más olyan költségek, amik nem kapcsolódnak az alaptevékenység köréhez: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal tényleges EBITDA nőni fog.
Ezek a módosítások mind azt szolgálják, hogy az értékelés egy „fair”, prudens képet adjon az értékelendő társaságról és egyedi, illetve a nem az alaptevékenységet terhelő költségek (és bevétek is) hátrányosan ne befolyásolják a cég értékelését.
