Facebook image
Mentés

2015. évi nyugdíj szabályok

2015. évet érintően nagyobb változások a nyugdíjtörvényben nem lesznek. A már korábban bevezetett változásokat viszik csak tovább, illetve egy-egy finomítás várható.

Kisebb, bár mindenkit érintő változás például, hogy megszűnik a személyesen történő adategyeztetés lehetősége. Ezt az ügyfelek a jövőben csak elektronikus úton tudják kezdeményezni, a www.onyh.hu és a www.magyarorszag.hu honlapján az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével.

Ennek oka, hogy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatósága 2014 augusztusában egy országos szintű adategyeztetésbe kezdett, amely a megyei igazgatóságok kapacitását nagymértékben le fogja kötni. Az adategyeztetés célja, hogy először a nyugdíjazás előtt állók, majd később mindenki adatait digitalizálják.

A hivatalból történő eljárás első körben az 1955-1959 között születettekkel kezdődik. Ennek feldolgozására a nyugdíjbiztosítónak 2 év áll rendelkezésre, majd azt követően ötéves korcsoportok kerülnek kiértesítésre.

Az egyeztetési eljárás menete

Az eljárás során a nyugdíjbiztosító igazgatóságok a hatósági nyilvántartásban lévő adatokból az ügyfélre vonatkozó kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető:

  • valamennyi jogviszonyát,
  • megszerzett szolgálati idejét,
  • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles kereseteit,
  • a levont nyugdíjjárulék összegét,
  • az egyéb szolgálati, illetőleg jogosultsági időnek minősülő (pl. korkedvezményre jogosító) időtartamokat.

Az ügyfélnek a kimutatás kézhezvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésére, hogy a kimutatásban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen, a helyes adatokat igazoló dokumentumok megküldésével. A beérkezett dokumentumok és igazolások alapján, a nyugdíjbiztosító bizonyítási eljárást indít, melynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat. Például megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot vagy egyéb szervet.

A tényállás tisztázását követően határozatban dönt az ügyfél elismerhető szolgálati idejéről, és egyéb tényekről, melyek innentől kezdve mint egyeztetett adatok kerülnek nyilvántartásba. A határozattal szemben az ügyfél jogorvoslattal élhet.
Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló 90 napon belül nem tesz észrevételt, az adatok módosítását és kiegészítését nem kezdeményezi, akkor ezt az igazgatóság jóváhagyásnak tekinti és a rendelkezésére álló adatok alapján jogorvoslatot biztosító határozatot hoz.

Érdemes ezért tisztában lennünk, hogy mit is jelent a szolgálati idő.

Szolgálati idő

Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat értjük, melyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt, azaz biztosított volt, és az előírt nyugdíjjárulékokat megfizette.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

  • azokat az időszakokat, ami alatt a biztosítás szünetelt;
  • fizetés nélküli szabadság idejére (kivéve TGYS,GYED,GYES, gyermekgondozási segélyre való jogosultság ideje, beteg gyermek otthon történő ápolásának ideje);
  • az egyéni vállalkozói jogviszonynak azon időtartamára, amelyre 2011. december 31.-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozás , illetve 2012. január 1-től nyugdíjjárulék-tartozása van;
  • társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van;
  • mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tarozása van.

A teljesség igénye nélkül fontos kiemelni egy-két szolgálati időnek minősülő, de nem feltétlenül köztudott jogviszonyt. Ilyen például:

Az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt képesítés megszerzésére folytatott

  • felsőfokú tanulmányok,
  • ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejében mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje.

A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján tudja igazolni, azonban ennek hiányában a foglalkozató által kiállított egykorú okirattal, vagy igazolásokkal. Ennek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolásra is, ami például lehet tanú nyilatkozata is.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom