Mentés

Transzferár: Bővül a kapcsolt vállalkozások köre

Akik figyelemmel kísérték a 2015. évi adóváltozásokat,bizonyára nem új hír számukra, hogy a 2014. november 26-án kihirdetett törvénymódosítás 2015-től kiterjeszti a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmát.

A módosítás értelmében azok a társaságok is kapcsolt vállalkozásoknak fognak minősülni, amelyek esetében tulajdonosi összefonódás nincs, vagy annak mértéke nem éri el az 50 százalékos küszöböt, azonban az ügyvezetés egyezőségére tekintettel  az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul.

A kapcsolt vállalkozások fogalmának kiegészítése egy új megközelítése a befolyás kérdésének, hiszen a tulajdonosi szempontok mellé most a menedzseri szempontok is bejönnek. Ez a kiterjesztett eset valószínűleg sok adózóra fog vonatkozni, azaz egy jelentős körrel fog bővülni a kapcsolt vállalkozások köre. Az ügyvezetés egyezősége valóban döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára, tehát teljesen új vállalkozói kör kerülhet be a transzferár nyilvántartási kötelezettek körébe.

Adózási szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A legfontosabb következmény, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkoznak a transzferár szabályok, vagyis az egymás között megvalósult ügyletek árát vizsgálni kell. Amennyiben azok eltérnek a piaci ártól, úgy a társasági adó alapját módosítani kell. Ezen felül az éves szinten 50 millió forintot meghaladó ügylettípusok esetében transzferár nyilvántartást kell készíteniük, amennyiben nem felelnek meg a társasági adótörvényben foglalt kritériumoknak.

A kapcsolt vállalkozási viszony a társasági adó meghatározásán túl más adónemeket is érint. Az adózó által fizetendő helyi iparűzési adóra, innovációs járulékra is kihathat a kapcsoltsági viszony. De a kapcsolt vállalkozási viszony megléte a feltétele a csoportos általános forgalmi adóalanyiság létrejöttének is.

Arról nem is beszélve, hogy 2015. január 1-jétől az új szabályozás alá eső adózóknak is teljesíteniük kell az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettséget. Az új transzferár-szabályozás gyakorlati értelmezése azonban nem egészen egyértelmű, számos kérdés merül fel, amelyek tekintetében hivatalos állásfoglalás-kérést is benyújtottunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az új transzferár szabályozás gyakorlati nehézségei abból fakadnak, hogy a magyar szabályozást érintő új szabály nem határozza meg egyértelműen, hogy az ügyvezetés egyezősége alatt mit is kell érteni.

A kérdéses szempontok között olyanok szerepelnek egyebek mellett, hogy hogyan kell értelmezni az új szabályt több ügyvezetővel rendelkező cégek esetében:

  • ha az ügyvezetést testület gyakorolja,
  • korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság kapcsolatában,
  • hogy a cégvezető ügyvezetőnek minősül-e vagy sem,
  • illetve hogy az ügyvezetés azonossága összekapcsolható-e az aláírási joggal.

Nemzetközi téren elmondható, hogy a konkrét szabályozáshoz kapcsolódóan sem az Európai Uniós, sem globális szinten nem lehet egységes szabályozási tendenciáról vagy tervekről beszélni a kapcsolt vállalkozási viszony közös ügyvezetésre vonatkozó szabályait illetően.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább