Mentés

Rotyog a boszorkánykonyha tűzhelyén az új áfa rendszer

Az Európai Bizottság múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott munkadokumentumából kiderült, melyik öt alternatívát tartják a legéletképesebbnek a vállalkozások közötti (Business to business, B2B) Közösségi termékértékesítésekhez kapcsolódó áfa fizetés helyét és az adó alanyát illetően.

A munkát azért érdemes nyomon követni, mert az a 20 évvel ezelőtt bevezetett, már akkor ideiglenesnek szánt uniós áfa rendszert leváltó, új szisztéma kialakítását tűzte ki célul: jóval többről van szó, mint jelenleg adómentes értékesítés és a hozzá kapcsolódó, fordított adózással járó ügyletek öncélú, elméleti ízekre szedése.

Az alábbi öt javaslat azt az általános elvet kell, hogy átültesse a gyakorlatba, amely szerint az adót a fogyasztás szerinti államban kell megfizetni. Az alternatívák az adófizetés állama és az adófizetésre kötelezett személye tekintetében térnek el - az ötödik pedig a meglévő szabályok megtartása kisebb változtatásokkal:

Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították

A külföldi adókötelezettségek az eladó egyablakos rendszerben (One Stop Shop) teljesítenék, illetve a tagállamoknak egységesíteni kellene a kedvezményes áfa kulcsú termékek körét.

Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahol a vevő letelepedett

A külföldi adókötelezettségeket az eladó egyablakos rendszerben teljesítené.

Az adót a vevő fizeti abban a tagállamban, ahol ő (tehát a vevő) letelepedett (fordított adózás)

A javasolt megoldás alapján a vevőnek nem kell regisztrálnia olyan tagállamban, ahol nincs székhelye vagy telephelye, illetve az eladónak sem kellene külföldi adószámot igényelnie, ha saját áruját mozgatja két tagállam között. Az EU-n kívül letelepedett vevők az egyablakos rendszer kisebb változatában (Mini One Stop Shop) nyújtanák be bevallásaikat.

Az adót a vevő fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították

A javasolt megoldás alapján a vevőknek minden olyan tagállamban be kellene jelentkezniük, ahol árut vesznek át, de nincs telephelyük vagy székhelyük, illetve – saját árumozgatásaik miatt, amik továbbra is Közösségi termékértékesítésnek minősülnének - az eladóknak is.

Az adófizetésre kötelezett és a teljesítés helye a jelenlegi szabályok szerint alakul, kisebb módosításokkal

A javaslat a vevői készletre, a láncértékesítésekre, a belföldön nem letelepedett vállalkozások értékesítésére és háromszög-ügyleteire, a Közösségi termékbeszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások adómentességére és a raktározási eljárások alá vonandó termékekre vonatkozó szabályok egységesítésével (ezeket jelenleg a tagállamok saját hatáskörben határozhatják meg),valamint a Közösségi termékértékesítések adómentességének igazolásához szükséges dokumentumok pontosításával operál.

Több javaslatban megjelennek egyszerűsítést, illetve az adócsalások visszaszorítását célzó megoldások: a minősített adóalanyok (Certified Taxable Persons) intézményesített kedvezményei, valamint az az adminisztratív szigorítás, miszerint a vevő csak az eladó (külföldi) adószámának megadása mellett lenne jogosult levonni az áfát.

A fenti javaslatok az EU áfa rendszerének megreformálást, gyakorlatilag új alapokra helyezését célzó munka részét képezik. Ennek előzménye, hogy az EU áfa rendszerét 1967 óta a forrás szerinti adózás elvére építették. 1993-tól azonban a legtöbb ügyletet a fogyasztás államában adóztatják – az ehhez kapcsolódó intézkedéseket már akkor ideiglenesnek tervezték, az átmeneti időben a végleges áfa rendszert szerették volna kialakítani. A feladatnak tehát több, mint 20 éves múltja van.
Az új áfa rendszer kialakításával kapcsolatban hozott eddigi döntések, megoldások:

  • 2012-től az EB gyorsított eljárásban dönt a tagállamok fordított adózást kiterjesztő javaslatairól (Quick Reaction Mechanism, QRM).
  • 2013-ban megkönnyítették az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályokat, illetve kisebb, adminisztrációs könnyítéseket vezettek be.
  • 2015-tól kiterjesztik az egyablakos rendszert a magánszemélyeknek nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra.
  • 2017-től tervezik bevezetni az egységes áfa bevallásokat EU-szerte.

Az új áfa rendszer kialakítását lépésekben tervezik: először a B2B Közösségi termékértékesítés szabályait alakítják ki, ezt követi majd a szolgáltatások és a végső fogyasztók felé történő értékesítek szabályai. A B2B Közösségi termékértékesítések szabályairól az első körben azonosított 13 javaslatból az EB a fenti ötöt fogja részletesebben megvizsgálni – 2015 első negyedévében várható a folytatás.

A munka deklarált célja, hogy az új áfa rendszerben minden résztvevő (tagállamok, vállalkozások és az adószakma képviselői) hatékonyabban, átláthatóbban dolgozhasson. Valószínűleg azonban az sem mellékes, hogy az uniós szintű áfa-hiány (VAT gap) októberben elérte a 177 milliárd eurót (és az adatban nem látszik javuló tendencia).

És bár az EU malmai nem őrölnek szélsebesen (a jó munkához idő kell),a jövő áfa rendszerének kialakításáról szóló munkát érdemes nyomon követni.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább