Mentés

Reklámköltése van? Reklámadó - ismét határidő közeleg!!!

A reklámadó kötelezettség első körének lecsengését követően újabb adóbevallási, adófizetési határidő közeleg.

Míg augusztus 20-ig a reklámközzétevőknek kellett a 2013-as tényadataik alapján megállapítani, hogy a reklámközzétételből származó nettó árbevételük és saját célú reklámköltésük neghaladta-e éves szinten az 500 millió Ft-ot, addig most azoknak a vállalkozásoknak kell a szeptember 20-ai bevallási határidő előtt a reklámadó törvényt elővenniük, amelyek augusztus 15. és 31-e között reklám közzétételről szóló számlát fogadtak be.

Rögtön az elején érdemes tisztázni: a reklám közzétételét megrendelők adókötelezettsége nincs alárendelve a reklámközzétevők adókötelezettségének! Igaz ugyan, hogy akár a reklámadó törvényből, akár a társasági adó (tao) törvény reklámadóval összefüggő módosításának indokolásából le lehet vezetni, hogy a jogalkotó szándéka szerint az elsődlegesen adóztatni kívánt tevékenység a reklám közzététele, a reklámadó törvény mégsem csak másodlagos adókötelezettségként kezeli a reklám közzétételének megrendelését.

Így a megrendelők adókötelezettsége, noha egyfajta szankciós következménynek tűnhet, mégsem az. A reklámadó-törvény ugyanis egyenlőség jelet tesz a reklámadó-köteles tevékenységek (a reklám közzététele és annak megrendelése),illetve az adóalanyok között (közzétevő és megrendelő).

A törvény nem definiálja, hogy kit ért a reklám közzétételének megrendelője alatt. Ezért az első teendő annak meghatározása, kinek is kell egyáltalán az esetleges adókötelezettség fennállását vizsgálnia. Itt fontos megjegyezni, hogy a reklámadó törvény szerinti megrendelő nem azonos a törvény háttérszabályaként funkcionáló reklámtörvényben szereplő reklámozóval. A reklámadó törvény gyakorlati oldalról közelítve szűkebben határozza meg a megrendelőt, mert kizárólag azt a személyt érti alatta, aki a reklám közzétételét megrendelte. Az, akinek az érdekében végső soron a reklámközzététel történik, soha sem esik a reklámadó hatálya alá, amennyiben a megrendeléshez közvetítőt vesz igénybe. Az már más kérdés, hogy a reklámadó törvénnyel összefüggésben elfogadott társasági adótörvény változás már őt is a reklámadó törvény szerinti megrendelővel azonosan kezeli. Erre egy kicsit később még visszatérek.

A rövid bevezető után tehát a lényeg: a reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megnézni, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e?!

A törvény alkalmazásában reklámközzétevő:

  • médiaszolgáltatásban Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
  • napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat Magyarország területén elérhetővé tevő, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató,
  • Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám esetén a sajtótermék kiadója,
  • a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
  • reklámelhelyezésére szolgáló bármely járművet reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
  • a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
  • az ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
  • az interneten túlnyomórészt magyar nyelven reklámot közzétevő,
  • az interneten túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétevő.

Bejegyzésemben azt igyekszem összeszedni, hogy mire figyeljen a reklám megrendelője annak érdekében, hogy az esetleges adókötelezettségét vagy annak hiányát a törvény szellemének megfelelően tudja megállapítani.

A megrendelőnek a törvény augusztus 15-i hatálybalépését követően havi szinten azt kell megvizsgálnia, hogy

  1. áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul-e?
  2. fogadott-e be olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?
  3. rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklámközzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?
  4. meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió Ft-ot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?

Mik az egyes pontok gyakorlati teendői?

    1. Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Azonban mindenképpen el kell kérni (elég másolatban is) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni.
      Az egyes adókötelezettségek meghatározásakor érdemes körültekintőnek lenni, mert például a reklámadó-törvény alkalmazásában nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem az ingatlan belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is érteni kell.
    2. A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. A törvény hatályba lépését követő első időszakban ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá. Így a visszamenőleges adóztatás tilalma miatt a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez.
    3. Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses teljesítés áfa szerinti teljesítési időpontja.

Habár a jogalkotó meghatározza, hogy a nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, mégis elmondható, hogy nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. A nyilatkozat számlán történő megtétele egyszerűsítheti a nyilatkoztatás rendjét, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlen a cégjegyzésre jogosulttól származnia, hanem elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Viszont láncmegrendelések esetén érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Mivel már nem biztos, hogy a számlát szívesen szeretnénk megmutatni, inkább lehet megoldás egy külön okiraton megtett nyilatkozat.
A nyilatkozat tartalmában kötött, attól tartalmilag nem lehet eltérni.A reklám-közzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell, hogy tartalmazza:
- az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
- az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

Az a nyilatkozat, amely tartalmában arról szól, hogy a szerződéses partner nem alanya az adónak, mert adóköteles tevékenységet nem folytat, nem felel meg a törvényi előírásnak, ezért a megrendelő törvényben szabályozott tartalmú nyilatkozat hiányában nem szabadul az adófizetési kötelezettsége alól.Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjág, azaz a bevallási határidőig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrizni.
Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának - ha azt nem a számlán teszi meg - a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem biztos, hogy elegendő.

A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklámközzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.

A 2,5 millió forint meghatározásakor az áfá-val csökkentett nettó összeget kell nézni.

Nem forintban kiállított devizás számlákra a törvény nem ad eligazítást. Ezért az adóalap meghatározásánál alkalmazhatónak látszik mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, sőt, mivel a törvény a megrendelői oldal adóztatási pontját a számla kézhezvételéhez köti, így a számviteli, illetve áfa előírásoktól eltérően szintén védhetőnek látszik a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása az ellenérték forintban történő meghatározására.

Remélem, a fenti lépéseken végighaladva már Ön is tisztább képpel rendelkezik arról, hogy mit kell tennie szeptember 20-ai határidőig, ha mégis kérdése lenne, bátran kérdezzen a lenti hozzászólási mezőben. A NAV honlapján megtalálhatja a minden típusú adókötelezettség teljesítésére alkalmazandó, egységes bevallási formanyomtatványt.)

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább