Mentés

Az e-pénztárgép-rendszer bevezetésének eredményei

Közel 85 ezer bekötött online pénztárgép, 175 milliárd forint forgalomnövekedés a kiskereskedelmi szektorban, olvasható az NGM közleményében. 2012. októberében a kormány bejelentette, hogy elektronikus pénztárgéprendszert vezet be az adóbeszedés hatékonyságának növelése végett. Azóta eltelt több mint másfél év, de a rendszer még mindig gyermekbetegségeivel küzd.

A többszöri határidő-hosszabbításokat és bizonytalanságokat követően az NGM legutolsó e témában kiadott közleményében értékelte a mögöttünk álló időszakot. Közlésük szerint közel 85 000 bekötött kassza üzemel (legfrissebb hírek szerint ez a szám meghaladta a 90 000-t) már, illetve jelentős forgalomnövekedés volt kimutatható az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorokban. A NAV adatai alapján pedig majd 60 000 pénztárgép után vettek igénybe állami támogatást.

A közlemény imponáló tényadatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mennyi nyugta érkezett be az új rend szerinti adatszolgáltatás keretében és azokon összesen mekkora összegű forgalom jelenik meg. A számok azt mutatják, hogy az új pénztárgépekkel 247 millió nyugta- és egyszerűsítettszámla-kibocsátás történt 477 millió Ft értékű értékesítésről.

A beérkezett adatok feldolgozása alapján a közlemény szerint tavaly április óta eltelt egy évben 175 milliárd Ft-tal már így is kimutathatóan növekedett a kiskereskedelmi szektor forgalma. Az azonban nem derül ki a tájékoztatóból, hogy a forgalomnövekedés egyenletesen oszlott-e el, vagy az online adatszolgáltatásra képes pénztárgépek üzembeállításának köszönhetően ugrásszerűen egyik hónapról a másikra következett-e be a változás, így feltételezhető, hogy nem az új pénztárgépek üzembeállása okozta a változást, hanem a folyamatos egész éves kommunikáció, ami a bevezetés körüli állapotok miatt jellemezte a tavalyi évet. A választ pedig a jövő fogja megadni, hogy valóban értékelhető tisztulási folyamat kezdetéről beszélünk, vagy gazdasági konjunktúrahatás mutatkozik.

A kockázatelemző csoport is megkezdte munkáját, célzott ellenőrzések kiadásával igyekeznek a jövőben segíteni a nyugta kibocsátását mellőző gazdálkodók revízió alá vonását. Az állami támogatás igénylésének határidejét nem tervezik kitolni, így az április 30-ával lezárult. Ezzel utalva arra, hogy a határidő-hosszabbítások kora lejárt.

A közelmúlt értékelése mellett a jövőre vonatkozóan azonban nem tér ki a közlemény, bizonytalanságban hagyva olyan kérdéseket, amelyekre a jövőben választ, megoldást kellene adnia a hatóságnak.

Nincs hír arról, hogy mi lesz az önhibájukon kívül késlekedők esetén a kasszacsere elmaradásának következménye. Továbbra is toleráns marad a hatóság, vagy szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak?

A pénztárgépcsere következő nagy mérföldkövét bizonyára 2014 év vége jelenti majd. Eddig kell ugyanis azon gazdálkodóknak döntést hozniuk, amelyek elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet használnak, és egyelőre adatszolgáltatással tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Elviekben nem nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány ilyen adózó lehet az országban, hiszen ők azok, akik tavaly nyár vége óta forgalmukról havi adatszolgáltatásra kötelezettek, és bizonyos, hogy jelentős keresletet fognak generálni év végéig – és remélhetőleg nem egy rohammal év végén – amennyiben az online pénztárgépre való átállást választják.

Picit ezért is zavaró, hogy a kommunikáció szintjén nem jelent meg, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a kijelölt határidőt követően önhibájukon kívül nem rendelkeznek új pénztárgéppel, kell-e nekik adatszolgáltatást teljesíteniük vagy erre ráérnek akkor, amikor az első új típusú pénztárgépüket forgalomba helyezték.

Azonban, ahogy korábbi írásomban már jeleztem, más lehetőségük is van ezen adózóknak. Számlázóprogram segítségével, áfás számla kiállításával is megfelelhetnek nyugtakibocsátási kötelezettségüknek, így nem kell online pénztárgépet beszerezniük. A témában megnyugtató megoldás született. Az NGM rendeleti szinten szabályozta a kérdést, kimondva, hogy azok az adózók, akik nyugta kibocsátása helyett kizárólag számlakibocsátással kívánják teljesíteni bizonylatkiállítási kötelezettségüket – ami az áfatörvényben szabályozott joga az adóalanyoknak – ezt retorziómentesen megtehetik. Azonban minden ilyen ügyletről hetente kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóság felé. Látszólag már csak az nem teljesen tisztázott, hogy ha valakinek ugyanazon a címen található üzletben több pénzátvételi helye van, akkor az adatszolgáltatást pénzátvételi helyenként vagy üzletenként (székhely/telephely/fióktelepenként) elkülönülten kell vizsgálni. A gyakorlati válasz az, hogy érdemes pénzátvételi helyenként megvizsgálni a feltételek fennállását, mert az adóhatóság célvizsgálat eredményeként nagyon könnyen juthat arra a következtetésre, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértené az, ha az adózó egy darab online pénztárgép beüzemelésével próbálna a valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége alól kibújni.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább