Facebook image
Mentés

Transzferár: előzetes ármegállapítási eljárás

Az előzetes ármegállapítási eljárás, angol nevén advance pricing arrangement (ismertebb nevén „APA”) 2007. január 1-je óta kérhető Magyarországon. Az eljárás lényege, hogy az adózó az adóhatóságtól kéri egy bizonyos, kapcsolt féllel (felekkel) kötött szerződés árazásának megvizsgálását, illetőleg megerősítését. Amennyiben az adóhatóság megfelelőnek tartja a bemutatott tények és körülmények alapján az ügylet árazását, úgy határozatban állapítja meg a szokásos piaci árat.

Milyen típusai vannak és meddig érvényesek?

Az eljárás típusa lehet:

  • unilaterális (egyoldalú eljárás a magyar adóhatósággal),
  • bilaterális (a magyar és egy külföldi állam adóhatósága között lefolytatott),illetve
  • multilaterális (a magyar és több ország adóhatósága között lefolytatott).

A határozat érvényességi ideje legalább 3 és legfeljebb 5 év. Az adózó kérelmére az érvényességi idő egy alkalommal 3 évvel meghosszabbítható.

Milyen előnyökkel jár az eljárás?

Az adózó számára egy sikeres APA-eljárás az adókockázatok csökkenésével, illetve hosszú távú kiszámíthatósággal és tervezési lehetőséggel jár. A határozat érvényességi ideje alatt nem szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, illetve ha a szerződés/körülmények nem változnak, az adóhatóság nem kifogásolhatja az árazást. Amennyiben két- vagy többoldalú az eljárás, úgy az ügylet tekintetében nem áll fenn a kettős adóztatás veszélye sem.

Milyen szerződésekre köthető?

Az APA-eljárást egyfelől jövőben kötött ügyletekre, másfelől olyan szerződések esetében lehet kérni, amelyek alapján a kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik (a megkötés időpontjától függetlenül).

Az Art értelmében folyamatos teljesítésűnek minősül az a szerződés/ügylet, amelyet legalább 6 hónap időtartamra kötöttek, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy hitelkeret fenntartására vonatkozik, vagy folyamatos rendelkezésre állást ír elő.

Mennyibe kerül az eljárás?

Az APA-eljárás lefolytatásáért az adóhatóság felé fizetendő díj mértéke a szokásos piaci ár – illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékeinek középértéke – 1 százaléka, ha a szokásos piaci ár összegszerűen megállapítható.

A díj mértéke több tényezőtől függ:

a) Egyoldalú eljárás esetén

  • legalább 500 000 Ft és legfeljebb 5 millió Ft, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani, illetve
  • legalább 2 millió Ft és legfeljebb 7 millió Ft, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg,

b) Kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió Ft és legfeljebb 8 millió Ft,

c) Többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió Ft és legfeljebb 10 millió Ft.

Ha a szokásos piaci árat – vagy ártartományt – összegszerűen nem lehet megállapítani, a díj az adott eljárástípusra vonatkozó díjtartomány minimumával egyező összeg.

A kérelem elutasítása esetén az eljárási díj 75 százalékát vissza kell téríteni a kérelmet benyújtó adózó részére. Amennyiben az adózó a határozat meghosszabbítását kéri, úgy az eredetileg fizetett eljárási díj 50 százalékát kell befizetnie.

Meddig tart az eljárás lefolytatása és mi a menete?

Az Art értelmében az adóhatóságnak 120 napja van az eljárás lefolytatására, amely kétszer 60 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele a külföldi állam adóhatóságával történő egyeztetés, a valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlás.

Az adózónak lehetősége van az eljárás megkezdését megelőzően anonim módon egyeztetni az adóhatósággal a szerződés/ügylet részleteiről, az eljárás módjáról és lehetséges kimeneteléről (az egyeztetés kimenetelének nincs kötőereje). Ezt követi egy hivatalos egyeztetés az adóhatóság és az adózó között, majd a kérelem és a szükséges iratok elkészítése és benyújtása (külön rendelet szabályozza a benyújtandó dokumentumok körét). Ezután következik az adóhatóság részéről a valódiság és körülmények vizsgálata, esetleges hiánypótlásra felszólítás, nem egyoldalú eljárás esetén nemzetközi megkeresés, további egyeztetés az adózóval (amennyiben szükséges),végül pedig a döntés az elfogadásról (határozathozatal) illetve elutasításról.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom