Mentés

Hervis ügy: még nincs lejátszva!

Mint minden Magyarországot érintő Európai Unió Bírósági ítéletet, a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. (C-385/12. sz.) ügyét is jelentős érdeklődés követte, azonban az ügy a múlt heti ítélettel még nem került nyugvópontra.

Már csak azért sem, mert a labda ismét a magyar térfélen pattog, hiszen a magyar bíróságnak kell majd eldöntenie, hogy a kiskereskedelmi különadó ténylegesen a külföldi vállalatcsoportokat érinti-e hátrányosan.

Előzmények

A Hervis név sokak számára ismert, hiszen számos bevásárlóközpontban találkozhatunk sportszerüzleteivel. Az azonban valószínűsíthetően már kevésbé ismert, hogy a Hervis a Spar Österreichische Warendhandles AG vállalatcsoport tulajdonában van. A 2010-től bevezetésre került kiskereskedelmi különadó a vállalatcsoportba tartozó kiskereskedelmi egységeket hátrányosabban érintette, mint a hasonló tevékenységet végző önálló vagy franchise rendszerben működő kereskedőket. A jogszabály szerint az egy vállalatcsoportba tartozó vállalatok árbevételét össze kellett számítani és az összeszámítás alapján kellett az adókötelezettséget megállapítani és a vállalatcsoport belföldi tagvállalatai között felosztani. Ez önmagában nem lett volna gond, amennyiben a kiskereskedelmi különadó nem sávos rendszerben, illetőleg erős progresszivitás nélkül került volna bevezetésre, ahogy az alábbi ábrán látszik.kiskereskedelmi különadó adoalap mertek_RSM_DTM

 
A Hervisnek ezek alapján az árbevételét össze kellett számítania a nála lényegesen magasabb árbevételt elérő Spar üzletek árbevételével, amely egyébként élelmiszerkereskedelmi tevékenységből származott. Ebből pedig könnyen beláthatóan az következett, hogy a Hervis adókötelezettségének egy része a sávos adómegállapítás miatt a legfelső adókulccsal adózott. Figyelembe véve a kiskereskedelmi tevékenység árbevételhez viszonyított alacsony profittermelő képességét (0-5 százalék) könnyen belátható, hogy az árbevétel alapján fizetett progresszív adó a Hervis esetében a profit jelentős részét elvitte, valamint a versenytársakhoz képest – amelyek lényegesen alacsonyabb adókulccsal adóztak – komoly versenyhátrányt jelentett.

A fenti okok miatt a Hervis a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz (NAV) kérelmet nyújtott be, amely során kérelmezte a hátrányos megkülönböztetés mellőzését. A kérelmet a NAV a vonatkozó jogszabályra történő hivatkozással elutasította, ezt követően a Hervis keresetet nyújtott be a székesfehérvári törvényszékhez. A bírósági eljárás során a magyarországi bíróság előzetes döntéshozatali eljárás útján fordult az Európai Unió bíróságához.

Miről szól az előzetes döntéshozatali eljárás?

Amennyiben a nemzeti bíróságnak egy előtte folyamatban lévő jogvita keretein belül uniós jogi rendelkezéseket kell alkalmazni, felfüggesztheti az eljárást, és az Európai Bírósághoz fordulhat azzal a kérdéssel, hogy érvényben van-e az uniós szervek által kibocsátott jogi aktus és/vagy hogyan kell értelmezni azt és az uniós szerződéseket. A nemzeti bíró előterjesztésében megfogalmazza azt a jogi kérdést, amelyre a bírósági ítélet nem vélemény formájában válaszol, ami egyébként kötelező jelleggel bír. Az előzetes döntéshozatali eljárás azonban nem a jogvita eldöntésére irányuló jogi eljárás, hanem a nemzeti bírság előtt kezdeményezett és ott is befejeződő eljárás része. Az eljárás egyébként a nemzeti bíróságok részére biztosított azon lehetőség kihasználása, hogy a nemzeti jog uniós joggal való összeegyeztethetőségét felülvizsgálhassák, és összeegyeztethetetlenség esetén elsődlegesen a közvetlenül érvényes uniós jogot alkalmazzák.

Mi következik ezután?

A bírósági ítélet alapján mind a letelepedés szabadságának elvével, mind pedig az egyenlő elbánás elvével ellentétes lehet a kiskereskedelmi különadó, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vállalatcsoportba tartózó és a különadó legfelső sávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok vállalkozások vállalkozásai. Ennek vizsgálata a magyar bíróság feladata lesz, a vonatkozó adatok a hatósági nyilvántartásokban rendelkezésre állnak. A végeredményre azonban még várni kell, hiszen a kérést csak pontos elemzőmunka után lehet megválaszolni, az eredmény pedig közel sem borítékolható.

Visszajár az adó?

Amennyiben igazolást nyer, hogy kiskereskedelmi különadó ténylegesen diszkriminatív volt, akkor várhatóan nem a teljes jogszabály kerül megsemmisítésre, hanem annak a diszkriminatív szabályozásából fakadó rendelkezései. Viszont fontos megjegyezni, hogy az ebből fakadó adókülönbözet nemcsak a Hervisnek, hanem  minden érintett adóalany számára visszajár. Ez azonban nem automatikus, arra nem érdemes várni, hogy esetlegesen a korábban megfizetett többletadó egyszer csak megjelenik az adófolyószámlánkon. Ezért tenni is kell!

Amennyiben visszajár az adó mi a teendő?

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenő hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az elsőfokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést a vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Fontos, hogy a kérelmet az adózónak az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül kell megtenni. Az adott esetben várhatóan majd a magyar bíróság jogerős döntése lesz az irányadó. A 180 napos határidőre érdemes figyelni, hiszen egy jogvesztő határidőről van szó, annak elmulasztását követően már nincs lehetőség a visszaigénylési kérelem benyújtására. Amennyiben az adózó visszatérítési igénye megalapozott, akkor az adó megfizetésének a napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig  a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat is megilleti az adózót.

Máshol is fáj?

A fentiek alapján elgondolkodtató – ahogy arra már egy korábbi blogbejegyzésemben is utaltam – hogy kiskereskedelmi különadót felváltó 2013-tól élő sávossá tett iparűzési és biztosítási adó is hasonló sorsra jut-e. Ennyire azonban egyenlőre nem érdemes előreszaladni, hiszen várjuk meg, hogy a Hervis ügy hogyan végződik!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább